Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Kt. 174. §. 565 désben forgó 1924. évi vagyonmérleg külön megjelölt egyes tételei iránt a Kt. 199. §-ában előirt követelmények szempontjából feltett kérdéseknek egy részére a közgyűlési jegyzőkönyv szerint a vezetőség által adott felvilágosítás egyáltalán ki nem terjeszkedett és hogy ebben az irányban az alperes a perben maga sem védekezett valamely figyelembe vehető ok előadásával azzal, hogy azokra nézve a felvilágosításadás üzleti érdekbe ütközött volna, amenynviben az alperes a felperesek által csupán a keresetben érvényesített azon kérdéssel szemben látta fennforogni az üzleti érdek veszélyeztetését, amely annak a körülménynek a felderítésére irányult, hogy a nyereség- és veszteségszámlán felvett gyártási számla egyenlegösszege micsoda bruttó bevétel és arra felmerült kiadások egybevetéséből állott elő. Figyelembe veendő továbbá, hogy a vagyonmérleg azon tételeit illetően, amely szerint az adósok és áruk összevontan egy összegben vétettek fel, a két különböző vagyontárgy külön értékösszege megjelölése iránt a közgyűlésen eredmény nélkül nyilvánított kérelem indokoltságát a vezetőség maga is elismerte azzal, hogy a cégbírósághoz beterjesztett évi mérlegben a két vagyontárgyat már külön-külön értékelve tüntette fel Ezekből folyik, hogy a vagyonmérleg azon tételei tekintetében sem ütközik a kért felvílágosításadás a fennebb említett korlátok által vont akadályba, amelyekre nézve a felvilágosításadás mellőzve lett. Ez a körülmény azonban a per folyama alatt jelentőségét vesztette, amennyiben felpereseknek a P. IV. 4322/1927. számú perben tett nyilatkozataik figyelembevétele mellett is nem vitás, hogy a felperes az általuk a Kt. 175. §-a alapján az e perben tekintetbe jövő 1924. üzletévre kiterjedőleg is kért és foganatosított szakértői vizsgálat eredményéről még e per elsőbirósági szakában értesülést szereztek és így azokat az adatokat is megismerték, amelyeket az 1924. évi mérleg helyességének megbirálhatása végett a közgyűlésen felvilágosítás nélkül maradt kérdéseikkel tisztázni kívántak. Módjukban állott tehát felpereseknek, hogy amennyiben a mérleg valamelyik tételének helytelenségét kívánták vitatni, e tekintetben előterjesztéseiket a perben megtehessék. Ehelyett csupán annak vitatására szorítkoztak, hogy a jóváhagyott eredményszámla, amely a gyártási hozamot a bruttó bevétel és az arra felmerült kiadások felsorolása nélkül tünteti fel, a törvény és az alapszabályok rendelkezésének meg nem felel. Ez az álláspont azonban nyilván téves, mert amint ezt a kir. Kúriának az e tárgyra vonatkozó perenkivüli cégügyben hozott Pk. IV. 6346/55—1925. számú határozata is kifejezésre juttatta, a törvény és a társasági alapszabályok rendelkezésével nem ellenkezik az az összeállítása az eredményszámlának, hogy az az egyes számláknak, tehát a gyártási számlának is csupán végeredményét tünteti fel. Ehhez képest a Kt. 174. §-a szerint nincsen jogszerű alap arra, hogy a zárszámadások megállapítására vonatkozó közgyűlési határozat megsemmisíttessék. (1928. márc. 22. P. IV. 4331/927.) 928. Kt. 174. §. Közgyűlési határozat megsemmisítése, mert nem tűnik ki, hogy a tag kizárása mily szavazattöbbséggel történt.