Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

566 Kereskedelmi jog. K. Helytálló felperesnek az az érvelése, hogy a rendkívüli közgyűlésijegyzőkönyv tartalmára vonatkozó támadás, — azaz, hogy e közgyűlésen, és. a határozathozatalban is résztvevőknek olyanok vannak feltüntetve, akik ott jelen nem voltak, illetőleg amennyiben meghatalmazottjaik utján vettek részt, a meghatalmazásukat a közgyűlés tárgyául szolgáló és a felperes kizárására vonatkozó kérdés felöl megtévesztve állították ki, és hogy nem tűnik ki a jegyzőkönyvből, hogy a szavazati jogukat kik gyakorolták személyesen és kik szavaztak meghatalmazott utján, nem a fennebb kifejtettek szerint a K. T. 174. §. második bekezdése értelmében 15 napon belül érvényesítendő, hanem a most idézett szakasz első bekezdése értelmében az itt megjelölt határidő letelte után is érvényesíthető támadást jelent. Ezek a megtámadási okok ugyanis nem törvény, vagy alapszabályok által előszabott alakszerűségekre, hanem a szövetkezeti tagok összességének a közgyűlésen törvény, vagy alapszabályok által előszabott módon kifejezett akaratának megállapítására vonatkoznak. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy téves jogi álláspontjánál fogva az e tekintetben felhozott támadási okokat, mint alakszerűségek mellőzése miatt elkésetten érvényesített okokat, érdemi elbirálás alá nem vonta, anyagi jogszabályt sértett, ennélfogva felperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza alapos. A rendkívüli közgyűlésnek azt a határozatát illetően, amely szerint e közgyűlés az igazgatóságnak felperest a társasági alapszabályok 8. §-a értelmében a szövetkezeti tagok sorából kizáró határozatát jóváhagyta, és öt a tagok sorából végérvényesen kizárta, a felperesi felülvizsgálati panasz alapos, mert e tekintetben a közgyűlési jegyzőkönyv nélkülözi annak feltüntetését, hogy ez a határozat egyhangúan, avagy szavazattöbbséggel, és mily szavazattöbbséggel jött létre, és mert ennek folytán alapszabályszerü szavazás hiányában nem állapítható meg, hogy ez a határozat a törvénnyel, vagy az. alapszabályokkal nem ellenkezik. (1927. nov. 24. P. IV. 2158/927.) 929. Kt. 174. §. Szabálytalanul folyt le az a közgyűlés, amelyet az elnök sem meg nem nyitott, sem be nem rekesztett, és amelyen az elnök a szavazás eredményét határozatként ki nem mondta. Az ily módon hozott határozat sikeresen megtámadható. (K. 1927. máj. 19. P. IV. 8573,926. Hjt. VIII. 68.) 930. Kt. 174. §. Egymagában azon az alapon, hogy a részvénytársaság üzletvitele helytelen, közgyűlési határozat nem támadható meg. K. Annak meghatározása, hogy a részvénytársaság a vevőkörét vagy azok közül egyes vevőit mikép szolgálja ki, kétségtelenül a társasági üzletvitel körébe tartozik, mely tárgykörben a közgyűlés végérvényesen határoz s az alapszabályszerü szavazattöbbségen alapuló határozat a részvényesek részéről a Kt. 174. §-a alapján csak az esetben támadható meg sikerrel, ha a határozat tartalma a törvénybe vagy alapszabályba ütközik, avagy ha nyilvánvalóan sérti a részvénytársaság érdekeit s ezzel jelentkezik a jó erkölcsökbe ütközőnek.