Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

562 Kereskedelmi jog. meg a méltányosságnak a visszafizetés idejének az alperesi részvénytársaság közgyűlésén határozatba ment oly meghatározása, hogy a kölcsön, amely ulán a mindenkori bankkamatlábbal azonos kamatozás állapíttatott meg, az 1927. évi január hó 1-től kezdődő 10 egyenlő félévi részletben fizetendő vissza; -éy ugyanis a felperes a szokásosnál alacsonyabban kamatozó tőkéjét, apró részletekben, csak a kölcsönnyújtástól számított hat év múlva kapná vissza. Szükségesnek jelentkezik ennélfogva a visszafizetés idejének birói megállapítása, ennek körében pedig a kir. Kúria visszafizetésnek határidejét, — tekintettel arra, hogy a jelentékeny összegű és a felperes előzetes tudomása szerint is építkezésbe fektetett kölcsöntőkét az alperesi részvénytársaság tejipari üzeméből hátránya nélkül rövid időn belül ki nem vonhatja, — a jelen itélet kihirdetését követő naptól számított egy esztendőben állapította meg. Egyben, mivel az alperesi részvénytársaság csak az 1926. évi január 1-től kezdődő és a mindenkori bankkamatlábbal azonos kamatfizetési kötelezettségét ismerte el, az elismertet meghaladó kamatra pedig a felperesnek sem törvény, sem szerződés alapján igénye nincs: azt is ki kellett mondani, hogy a kölcsöntőke a most említett időponttól és kamatlábbal kamatozik. Mindezeknél fogva a fellebbezési bíróság ítéletét részben meg kellett változtatni é9 a felperes részére a fentiek szerint lejárandó kölcsönkövetelését a felülvizsgálati kérelmében megjelölt időközi tőketörlesztés leszámításával meg kellett Ítélni, az ezt meghaladóan — a kamatnak és a teljesítés határidejének tekintetében — előterjesztett felülvizsgálati kérelmével pedig el kellett őt utasítani. (1927. okt. 5. P. IV. 1618/927.) 922. Kt. 174. §. A névre szóló részvény tulajdonosa, aki részvényét eladta, közgyűlési határozat megtámadására jogosítva nincs, habár a részvénykönyvbe ő van még bevezetve. K. A K. T. 174. §-a értelmében a részvénytársasági közgyűlési határozat ellen kereseti jog csak a részvényest illeti meg. Már pedig a névre szóló részvények tekintetében nem részvényes az. aki ily részvényeket üres hátirat mellett másra — mint az adott esetben 1925. évi október hó 29. napján létrejött adásvételi ügylet utján I. rendű felperes a Sz. Takarékpénztár Részvénytársaságra — átruházta, habár ezekre az átruházott részvényekre vonatkozóan részvényesként a társasági részvénykönyvben továbbra is ő van bevezetve mert a K. T, 173. §-ának második bekezdése értelmében a részvényátruházás részvénykönyvi bevezetésének hiánya a részvénytulajdonjognak a szerzőre való átszállását nem akadályozza, hanem, amennyiben, mint a jelen esetben, az alapszabályok másként nem intézkednek, csak azt vonja maga után, hogy addig, amig az átruházás a részvényfelmutatás mellett a társasági részvénykönyvbe bevezetve nincs, az a társaság irányában igazoltnak nem tekinthető. E mellett a jogi álláspont mellett pedig az I. rendű felperes — miután a meg nem támadott ténymegállapítás szerint a részvényeket üres hátirat mellett a Sz. Takarékpénztár Részvénytársaságra átruházta és annak át is adta — még abban az esetben sem tekinthető a K. T. 174. §-a értelmében az alperesi közgyűlési határozat megtámadására jogosított részvényesnek, ha a