Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Részvénytársaság. Kt. 174. §. 563 közgyűlésen harmadik személy tulajdonába átment részvényeket — annak következtében, hogy azok átruházása amellett a kikötés mellett történt, hogy mindaddig, amig a vevő részvénytársaság kívánja, az eladó I. rendű felperes köteles a részvénytársasági közgyűlésen való megjelenési és szavazati jogot gyakorolni — fel is mutatta, mert a közgyűlés megtartása idején ily megállapodás létrejötte esetén sem rendelkezhetett a részvények fölött mint tulajdonos és így ez a tulajdonjog amennyiben annak későbbi visszaszerzését maga felperes sem állította, a kereset megindításakor és a per folyama alatt sem illethette meg őt, ami pedig a K. T. 174. §-a értelmében a közgyűlési határozat megtámadására vonatkozó kereseti jog gyakorlásához feltétlenül szükséges. (1927. máj. 25. — P. IV. 8730/1926.) 923. Kt. 174. §. Közgyűlési határozat elleni kereset csak a részvénytársaság ellen, de nem az igazgatósági tagok ellen indítható. (K. 1927. szept. 7. — P. IV. 3134 1927.) 924. Kt. 174. §. A mellőzhetetlen alakiságok megtartásának hiányát nem pótolja a valóságnak meg nem felelő jegyzőkönyv. K. A felperes a megtámadott közgyűlési határozatok meghozatala napTától számított 14-ik napon, tehát kétségtelenül a Kt. 174. §. 2. bekezdésében megszabott határidőn belül beadott keresetét arra is alapította, hogy a közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatok már azért is érvénytelenek, mert a jegyzőkönyv tartalma nem felel meg a valóságnak, amenynyiben a közgyűlés teljesen szabálytalanul folyt le annálfogva, hogy a közgyűlés vezetésére hivatott igazgatósági elnök se meg nem nyitotta, se be nem rekesztette a közgyűlést, sem a szavazás eredményét határozatként ki nem mondotta. A felperesi állítások valósága a fellebbezési bíróság ítéletében meg sem támadottan tényül meg is van állapítva. Már pedig ez alakszerűségek betartása nélkül a részvényesek összejövetele és megbeszélése csak egyszerű értekezletnek minősül, melynek akár szavazáson is alapuló eredménye nem tekinthető törvény és alapszabályszerü batározatnak még akkor sem, ha a történtekről szabályszerű lefolyású közgyűlés megtartását tanúsító jegyzőkönyv is vétetik fel és azt az arra hivatottak alá is irják, mert a mellőzhetetlen alakiságok megtartásának hiányát a valóságnak meg nem felelő tartalmú jegyzőkönyvnek az elnök által történt aláírása sem pótolhatja. Szabályszerűen megtartott közgyűlés hiányában a meghívott részvényesek összejövetelén érvényes közgyűlési határozatok sem keletkezhettek, következőleg — a további kereseti támadások méltatását feleslegesként mellőzve — a felperes felülvizsgálati kérelmének helyet kellett adni és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával is meg kellett semmisíteni. (1927. máj. 19. P. IV. 8573/926.) 925. Kt. 174. §. Nincs helye a közgyűlési határozat megtámadásának az alapon, hogy a közgyűlés az alperesi részvénytársaság alapszabályai azon rendelkezése ellenére, amely szerint a 36*