Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Segédszemélyzet. Kt. 55-60. §§. 1684: XVII. t.-c. 88-110. §§. 521 870. 19Í.0 920. sz. r. Ügyvezető igazgató állása elhagyásának megállapítása igazgatósági ülésben tett azon kijelentése alapján, hogy az előterjesztett indítvány szerint ő felesleges és felmentését kéri. Nem jön figyelembe utóbb tett az a kijelentése, hogy állását tovább is betölteni kész. K. Az 1910 1920. M. E. számú rendelet hatálya a meghatalmazás! jogkör terjedelmére való tekintet nélkül mindazokra a kereskedelmi alkalmazottakra kiterjed, akik a kereskedő vállalatában mint tisztviselők vagy kereskedősegédek vannak alkalmazva. Ennélfogva a peresfelek jogviszonyának az elbírálásánál a próbaidő kikötése tekintetében az 1910 1920. M. E. számú rendelet rendelkezései nem mellőzhetők abból az okból, mert felperes nem mint egyszerű kereskedősegéd, hanem mint ügyvezető igazgató volt az alperes részvénytársaság vállalatában alkalmazva. A fellebbezési bíróságnak az ezzel ellenkező jogi alapon nyugvó döntése tehát jogszabályt sért és felperesnek az e miatt emelt felülvizsgálati panasza alapos. Ez a jogszabálysértés azonban az adott esetben az ügy érdemi eldöntésére súlllyal nem bir. A fellebbezési biróság által a csatolt iratok és a tanúvallomások alapján, és azok tartalmával megegyezően megállapított, ennek folytán íratellenesség okából sikeresen meg nem támadható tényállás szerint ugyanis az alperes részvénytársaság 1925. évi első fél évi mérlege 106,982.914 korona veszteséggel zárult. Felperes az 1925. évi július hó 11. napján tartott igazgatósági ülésen, amikor ezt a mérleget az igazgatóság elé terjesztette, sem a veszteség okait nem ismertette, sem a további intézkedésekre vonatkozóan indítványt rem tett, hanem a felperes helyettese B. Miklós cégvezető az alapszabályokra és felelősségére hivatkozással indítványozta a végrehajtó bizottság kiküldését. A. felperes által ezek után az előzmények után tett az a kijelentés, hogy . ezen indítvány szerint ő felesleges és felmentését kéri", továbbá az a ténye, hogy miután még állásának a véglegessége vagy ideiglenes volta is vita tárgyává tétetett, a B. Miklós indítványainak a tárgyalása előtt az igazgatósági ülést azzal a kijelentéssel, hogy az igazgatóság Írásbeli válaszát elvárja, elhagyta, nem értelmezhető másként, s ennek folytán alperes is helyesen értelmezhette akként, hogy felperes az állásától való felmentését kéri, s minthogy az alperes igazgatósága a felperes ismertetett nyilatkozata és ténye folytán meg ugyanabban az ülésében kimondotta hogy a felperes hivatali működését önként elhagyottnak tekinti, s erről felperest azonnal értesítette, a fellebbezési biróság felperest a felmondási időre járó fizetése iránt támasztott kereseti követelésével jogszabálysértés nélkül utasította el, annak dacára, hogy felperes az 1925. évi július hó 13. napján kelt levelében alperest arról értesítette hogy állását önként el nem hagyta s azt tovább is betölteni kész. Az az alkalmazott ugyanis, aki jogos ok nélkül a szolgálatot önként