Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

52Ö Kersskedelmi jog. 4099-25 svájci frank csökkenvén, végeredményben a csődkövetelések I. osztályába csak 1099-25 svájci frank esik, míg a felperesi követelés további 14.545-17 svájci franknyi része már csak a csődkövetelések II. osztályában nyerhet kielégítést. Az alperesre háruló perköltségek a tömeggondnok perbelépésével, tehát a tömeggondnok jogcselekményével állván összefüggésben és a tömeggondnok perbeli védekezésének lévén következményei, ezek a költségek a csődtörvény 48. §-ának 1. pontja és 150. §-a értelmében ugyancsak tömegtartozásnak minősülnek. Felperes Dunakeszin ingatlannal birván és havi hat millió állandó fizetést élvezvén, anyagi ereje a közönséges napszámkerssetet messze meghaladja és a perköltségek fedezése hozzátartozóinak szükséges tartását nem veszélyeztetheti, miért is a szegénységi jogon való perlés kedvezménye felperesi a Pp. 112. §-a szerint meg nem illeti. (1928 febr. 8. — P. II. 6539/926.) 868, Nincs oly jogszabály, mely a szolgálati viszonynak szabályszerű felmondással való felbontása esetében arra kötelezné a munkaadót, hogy a felmondási idő alatt esedékessé váló illetményeket azok szerződésszerű lejárata előtt, egy összegben adja ki. K. A nem azonnali hatályú, hanem a törvényes határidőt betartó felmondás a szolgálati viszonyt nem azonnal szünteti meg, hanem csak a felmondási idő leteltével bontja fel, még akkor is, ha ez alatt az idő alatt a munkaadó az alkalmazott szolgálatait nem kívánja igénybe venni. A szolgálati viszony tehát a felmondási idő alatt fennáll és akként teljesítendő, mint a felmondás előtt és ezen nem változtat az, ha a munkaadó a szolgálati szerződésben biztosított arról a jogáról, hogy az alkalmazott szolgálatának teljesítését követelje, le is mond. Az 1914: XIV. t.-c. 60. §-a szerint egyébként irányadó az 1884: XVII. t -c, 97. §-a alapján kifejlődött általános magánjogi gyakorlat szerint pedig a felmondási időre járó illetmények egy összegben és azonnal csupán a jogellenes azonnali hatályú elbocsátás esetére fizetendők. (1927 dec. 1. — P. II. 8875/928.) 869. 1910 920. sz. r. 2. §. Ha a munkavállaló a szolgálatból való kilépését a munkaadónak bejelenti és utóbbi ezt a bejelentést tudomásul veszi, az ily megegyezés nincs kötve az 1910 1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ában megszabott alakisághoz. K. Alperes eskü alatti vallomása alapján tény az, hogy felperes Romániába egy vállalat átvétele végett való távozásakor szabadságot nemcsak nem kért. de a szolgálatból való önkéntes kilépését bejelentette, amit alperes tudomásul vett; az ily megegyezés pedig az 1910/1920. M, E. rendelet 2. §-ában megszabott alakisághoz kötve nincs: következésképen felperesnek a szolgálati viszony fennállásához és így a felmondási .időre járó illetményekhez fűződő kereseti igényei alaptalanok, — ezekkel a fellebbezési bíróság öt anyagjogi jogszabály megsértése nélkül utasította el. (1^28 jan. 13. — P. II. 7420'1926.)