Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Képviselőválasztás megiámadása. 17 nyitást mellőzte, mert az ilyen esetek, még ha valónak bizonyulnának is, a panasz érdemi elbírálására befolyást nem gyakorolhatnának. Mellőzte továbbá a bíróság a bizonyítást ama tényállítások tekintetében is, amelyek valósága vagy valótlansága a választási iratok, vagy a vádirathoz csatolt okiratok alapján megállapítható. A vác-rátóti fegyverhasználattal kapcsolatban pedig csak az idevonatkozó csendőri iratok beszerzése volt elrendelhető, mert annak a kérdésnek az eldöntése, hogy azokért az eseményekért, amelyek a fegyverhasználatra vezettek, kit vagy kiket terhel a felelősség, nem tartozik ennek az eljárásnak a keretébe. A panaszban az ajánlási ivekkel kapcsolatban elkövetettnek állított visszaéléseket illetőleg, a bíróság nem találta elfogadhatónak a választást védő amaz álláspontját, hogy ezek bizonyítása szükségtelen, mert az ajánlási iv aláírása nem zárja el a választót attól, hogy szavazatát a másik jelöltre adhassa, következőleg, ha már szavazásra került a dolog, közömbössé vált, hogy az ajánláshoz szükséges aláírások milyen módon szereztettek meg. A választási küzdelem a különböző politikai pártok és azok jelöltjei között ugyanis tulajdonképpen az ajánlási ivek aláírásával veszi kezdetét. Az aláriások utján kezdenek kialakulni a választási kerületben a különböző pártok. Ha tehát már az ajánlási ivekkel kapcsolatban oly n törvényellenes cselekmények történnek, amelyek akadályozzák egyik vagy másik párt kialakulását, ezekről alaposan azt állítani, hogy a választási eljárás későbbi szakában már nem éreztetik hatásukat s ekként a választás eredményére sem gyakorolhatnak befolyást, alig lehet. Pusztán arra a körülményre, hogy az ajánlási iv aláírása a választót nem kötelezi, hogy az illető pártra vagy jelöltre adja le szavazatát, ily következtetést alakítani azért sem lehet, mert az ajánlási iv aláírása közfelfogás szerint az ajánlott képviselőjelölt pártjához való csatlakozással egyjelentőségü s ekként az aláiró, ha nem is törvényes, de erkölcsi kötelezettséget vállal az ajánlási iv aláírásával arra nézve, hogy az ajánlott képviselőjelöltre fogja szavazatát valóban leadni. Már pedig aligha lehet feltételezni, hogy a választók túlnyomó része szavazati jogának gyakorlásánál az erkölcsi kötelezettségeket teljesen figyelmen kivül hagyná. ///. A bizonyítékok és azok jogkövetkezményei. A körülményekből*) nyilvánvaló, hogy a kérdéses vacsora ingyenes volt s azért csak az fizetett, aki fizetni akart. A választóknak ingyenesen ételben és italban való részesítése pedig kétségtelenül az 1925. évi XXVI. t.-c. 61. §-ának (1.) bekezdésében említett tiltott ellátás fogalma alá esik. Mivel pedig a vacsorán résztvevők nagy számára és arra való tekintettel, hogy a megjelentek a társadalom külömböző rétegéhez tartoztak, kétségtelen az is, hogy az említett vacsora a szokásos társadalmi érintkezés kereteit meghaladta, minélfogva azt az 1925: XXVI. t.-c. 61. §-ának 2. bekezdése értelmében olyannak kell tekinteni, mint amely a választók befolyásolására irányult. *) Az Ítélet indokolása részletesen előadja a bizonyítékok mérlegelését. Térfy : Döntvénytár 1927—1928. 2