Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Képviselőválasztás megtámadása. 5 vonatkozatatható. Kérdés azonban az, hogy a 111. §. második bekezdésében szabályozott megtámadási okot tartalmazó védiratra a 108. §. második be­kezdését megfelelően mikép kell alkalmazni. Ennek a kérdésnek az eldöntésénél a biróság arra való tekintettel, hogy a 111. §. második bekezdése szerint az ott megjelölt védirat esetében a panaszlókra előirt rendelkezéseket a választástvédőkre a birói eljárás során kell megfelelően alkalmazni; abból indul ki, hogy a 108. §. 2. bekezdése az eljárási költség előzetes fedezésétől a biróság előtti eljárás megindítását teszi függővé, mig a vádiratot a már folyamatba tett eljárás során terjesztik elő. Figyelembe véve most már azt, hogy a 111. §. 2. bekezdése alapján előterjesz­tett védirat is lényegileg a védekezés jellegével bir és annak önálló, a pa­nasztól független jelentősége nincs, a panasszal szemben való védekezés lehe­tőségét már eleve költségelőleg lefizetésétől függővé tenni a biróság meg­ítélése szerint a törvény célja nem lehetett, azért a 108. §. (2) bekezdésének a támadást is tartalmazó védiratra megfelelően alkalmazását úgy értelmezi, hogy a választástvédők költségbiztosíték letételére felhívhatók, ha vádiratuk tárgyalás, illetve az annak folytán szükséges bizonyítási eljárás előrelátha­tólag a panasz folytán folyamatba tett birói eljárást külön költséggel terhelné. ad 4. A vádiratnak a F. T. által is felhívott abból a kijelentéséből, hogy a panasziratnak, az elutasítását és panaszlóknak a költségekben való marasz­talását kérelmezik, valamint különösen a védirat 3. oldalán lett abból az előterjesztéséből, hogy mivel panaszlók a törvény 103. §-a alapján a válasz­tás eredményének a kiigazítását és F. T.-nak képviselővé kijelentését kér­ték, ezért a választástvédők a 125. §. (2) bekezdése alapján ezen védiratuk­ban F. T. ellen érvénytelenségi okokat hoznak fel s azokat bizonyítani kíván­ják kifejezetten azért, hogy útját állják a panaszttevők által előterjesztett kiigazítási kérelemnek: a bíróságnak meg kellett állapítani a választástvédők­nek teljes határozottsággal arra irányuló kérelmét, hogy F. T. megválasz­tott képviselőnek ki ne jelentessék. III, Ezek szerint sem a K. I. megválasztott képviselő részéről, sem a F. T. jelölt részéről a panaszirattal, illetőleg választástvédök védiratával szemben előterjesztett alaki kifogásoknak hely adható nem lévén — a biró­ság az ügy érdemi tárgyalását rendelte el. És mert nemcsak a panaszirat, hanem a választástvédők által előter­jesztett, sőt a F. T. által beadott védirat is egyértelműen a választási eljá­rásnak a törvény 78. §-ában lefektetett szabályait súlyosan érintő cselekmé­nyeket és mulasztásokat hoz fel: a biróság akként határozott, hogy első­sorban ennek a panaszpontnak a tárgyalását és a feleknek erre vonatkozó­lag kölcsönös meghallgatását rendeli. A biróság ily értelemben rendelkezett, mert a panasziratnak a válasz­tás eredményének kiigazítására irányuló kérelme nagyrészt abban találja indokát, hogy a 78. §. rendelkezéseinek megsértése következtében a szava­zásban törvényellenesen akadályozott választók szavazatai volnának — a 126. §. 3. bekezdése alapján — F. T. javára számbaveendök és mert viszont a választástvédők vádiratában is ugyanilyen kérelem foglaltatik, K. I. meg-

Next

/
Thumbnails
Contents