Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

2 Alkotmányjog. kezéseknek, amennyiben panaszlók nem a panasziratot, hanem csak üres lapokat irtak alá, a panaszirat 1927. évi január hó 1. és 2. napján, amikor a községi hitelesítő záradékok szerint az aláírások történtek volna, még nem volt készen, a panaszirat a panaszttevők előtt fel nem olvastatott, tartalma meg nem magyaráztatott, sőt az aláírás célját illetően a panaszttevők meg is tévesztettek; 3. a panaszttevők a 108. §. (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem jelölték meg pontosan azokat a törvényhelyeket, amelyekre a választás megtámadását alapítják, és tüzetesen nem adták elő azokat a tényállításokat, amelyekben a megtámadási okok jelentkeznek. A bíróság ezeket az alaki kifogásokat alaposaknak és arra vezetőknek, hogy a panasziratot a 109. §. rendelkezéseihez képest visszautasítsa — nem találta, a következő okokból: ad 1. A T. 106. §. (2) bekezdése akkép rendelkezik, hogy: ,,a panaszttevő választóknak a választói névjegyzék hiteles kivonatával kell igazolniok, hogy az illető választókerületben választójoguk van." Kétségtelen, hogy az országgyűlési képviselőválasztás közjogi jellegére figyelemmel, annak érvényessége csak közérdekből támadható meg. Midőn a törvény mégis a panaszjogot azokra korlátozza, akiknek az illető választókerületben választójoguk van és a választást érvénytelenítő okokul is lényegileg oly törvénysértéseket és szabálytalanságokat jelöl meg, amelyek azok ellen irányulnak, akik a megtámadott választásban voltak jogosítva résztvenni, nyilvánvaló, hogy a panaszosoknak csak azt kell igazolniok, hogy a választás idejében bírtak választói joggal, panaszosok pedig hiteles kivonatokban csatolták az illető szavazókörökre vonatkozó 1926. évi névjegyzékeket s ezzel panaszemelési jogukat a helyesen értelmezett törvényrendelkezésnek megfelelően igazolták. ad 2. Ezt az alaki kifogást illetően a törvény 107. §. (1) bekezdése akkép rendelkezik, hogy a ,,panasz első példányát a panaszlóknak alá kell írniok vagy kézjegyükkel ellátniok; aláírásuknak vagy kézjegyüknek a községi elöljáróság (városi tanács, Budapesten kerületi elöljáróság), vagy királyi járásbíróság, vagy királyi közjegyző által hitelesítve kell lennie." Panaszlott állítja és bizonyítani kívánja azt, hogy nem panaszirat, hanem üres ivek s nem is a községi elöljáróságok előtt írattak alá, hogy az aláírók meg voltak tévesztve, nem tudták, mily célból irnak alá, és hogy a panaszirat sem felolvasva, sem megmagyarázva nem lett Panaszosok ezzel szemben az aláírások és hitelesítések szabályszerű voltát vitatják s tanuk utján bizonyítást ajánlanak fel. A panaszlott képviselő által vádiratához csatolt és felhívott bizonyítékok egyes választóknak közjegyzői okiratokba foglalt nyilatkozatai, amelyeknek tartalma megfelel állításainak. A. tárgyalás során a választást védő azt a kérelmet is terjesztette elő, hogy a bíróság a panasziratot aláirt összes választók kihallgatása után döntsön a fentjelzett kifogás felett. A bíróság a 107. §. alapján emelt kifogást figyelmen kivül hagyta, mert eltekintve attól, hogy a t. 115. §-a értelmében a 106. §, alapján emelt alapos