Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

Társulati adó. 71 ben a viszonosság a bányarészvényekre, részvényekre, részjegyekre és egyéb értékpapírokra nem terjed ki. Panaszos végül azt kifogásolja, hogy a prágai Conlinentale Részvénytársaság részvényeiből származó jövedelemnek csak a felét vonták le a nyereségből, holott ez a vállalat a panaszos intézet volt felsőmagyarországi és prágai föügynökségeiböl alakult és így a felhívott H. Ö. 4. §-ához fűzött litasítás (3) bekezdése értelmében a részvényeiből eredő jövedelem itt adómentes. A bíróság ezt a kifogást is alaptalannak találta. Az 1925. évi 400 P. M. számú H. Ö. 4. §. (2) bekezdéséhez fűzött utasítás (3) bekezdésének 2. pontja szerint azon vállalatok részvényeiből származó jövedelem után nem kell Magyarországon társulati adót fizetni, amely vállalatok belföldi vállalatnak az átkapcsolt területen volt telepeiből alakultak át az átkapcsolt területen működő külföldi vállalatokká és igazolják azt, hogy az átkapcsolt területen a magyar társulati adónak megfelelő adóval megrovattak. Panaszos vállalat azt, hogy a Continenlale Biztosító Részvénytársaság prágai bejegyzett cég a pozsonyi és kassai főügynökségei után társulati adó"al megadóztatott, az innen elrendelt bizonyítás során igazolta de nem igazolta azt, hogy a szóban forgó prágai intézet a panaszos részvénytársaságnak az 1918 november elseje előtt az átkapcsolt területen volt telepeiből alakult és ezért a szóbanforgó kamatjövedelem az adóalapból levonható nem volt. (1927 márc. 9. — 24318 1926. — P. sz.) 97. H. Ö. 13. §. 14. p. A következő üzletévben esedékessé váló adók fedezésére eszközölt tartalékolás adóköteles. Kb. Panaszos azt kifogásolja, hogy a hitelezők számláján adóra tartalékolt 20,000.000 koronát a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. Az 1925. évi 400/P. M. számú pénzügyminiszteri H. Ö. 13. §-ának 14. pontja szerint a 14. §-ban felsorolt tartalékalapokon kivül bárminő más célra és bármely elnevezés alatt tartalékolt összegek adókötelesek. Az adótartalék a 14. §-ban felsorolva nincsen, tehát annak fent számjelzett javadalmazását az adóalaphoz helyesen számították hozzá. A szóbanforgó tartalékolás a 13. §. 14. pontjához fűzött utasítás (5) bekezdésében említett valóban átmeneti tartalékolásnak nem minősíthető, mert nem valamely későbbi, vagy már elmúlt számadási időszakot terhel, hanem a folyó számadási időszak terhére helyeztetett kiadásba és pedig nem a folyó üzletévet terhelő, de csak a következő üzletévben esedékessé váló adók fedezésére, sem olyan köztartozás fedezésére, amely már elmúlt időszakot terhel ugyan, de amelynek kivetése a mérleg lezártáig nem történt meg, hanem az innen elrendelt bizonyítási eljárás eredménye szerint olyan adókra, amelyek a mérleg zárlat időpontjában részben már esedékesek voltak, részben pedig csak a következő üzletévben fognak esedékessé válni. A 20,000 000 korona tehát nem átmeneti tétel, hanem lényegében tartalékolás, amely a 13. §. 14. pontja alapján adóköteles.