Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 21. 1927-1928 (Budapest, 1929)

70 Pénzügyi jog. létezik és a vállalat adókötelezettsége a H. Ö. 1. §-a alapján annál is inkább megállapítható, mert üzletét a magyar állam területén gyakorolja. Ezt az adókötelezettségét az a körülmény, hogy a vállalat a társulatiadóra nézve ideiglenes adómentességet élvez, nem érinti. A H. Ö. 2. §-a pedig mindazon vállalatokra nézve, amelyek az 1. §. rendelkezései alá tartoznak, megállapítja azt, hogy tantiémeadót kötelesek íizetni az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak juttatott javadalmazás után. A vállalat alapszabályainak második szakaszában említett magyarországi hivatalos képviselősége az itteni igazgatósági és felügyelő-bizottsági, tagok. Ezeknek javadalmazása tehát a H. Ö. 2. §-a alapján tantiémeadó alá tartozik. (4944/927. P.) 96. T. H. Ö. 4. §. (2—3.) Cseh, lengyel és osztrák értékpapírokból eredő kamatjövedelmet az adóalapból nem lehet levonni. Kb. Panaszos elsősorban azt kifogásolja, hogy a fix kamatozású cseh és lengyel értékpapírokból eredő kamatjövedelmet az adóalapból nem vonták le. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A panaszos vállalat ezen kifogását arra alapítja, hogy az 1925. évi 400/P. számú H. Ö. 4. §-ának (2) bekezdése szerint a külföldről származó kamatjövedelem csak akkor adóköteles, ha az illető állammal viszonosság az adókötelezettség tekintetében nem áll fenn, a szóbanforgó kamatok pedig olyan államokból erednek, amelyekkel a viszonosság fennforog. A Csehszlovák köztársasággal az egyenes adók tekintetében a kétszeres adóztatás elhárítása céljából kötött és az 1921. évi XXII. t.-c.-kel becikkelyezett egyezmény azonban az értékpapírokból származó jövedelem hétszeres megadóztatásának elhárításáról nem rendelkezik, sőt a 2. cikk (4) bekezdésében kifejezetten megmondja, hogy a viszonosság a bányarészvények, részjegyek, részvények és egyéb értékpapírokból eredő Jövedelmekre nem vonatkozik. A lengyel köztársasággal kötött és az 1925. évi XXVII. t.-c.-kel becikkelyezett kereskedelmi egyezmény pedig a külföldi papírokból származó kamatjövedelemről nem rendelkezik és csupán azt köti ki, hogy a szerződő államok területén az egyik államban létező társaság által a másik államban alapított fióktelepeket nem fogják magasabb adók terhelni, mint bármely harmadik állam társaságait. A viszonosság tehát úgy a Csehszlovák, valamint a Lengyel köztársasággal szemben az értékpapírokból származó jövedelmek kétszeres megadóztatásának elkerülésére nézve nem forogván fenn, a szóbaníorgó kamatjövedelmek az 1925. évi 400/P. M. számú H. Ö. 4. §. (2) bekezdése alapján jogosan vonattak adó alá. Panaszos további kifogása az, hogy az osztrák részvények osztalékát a mérlegszerű nyereségből nem hozták levonásba. Ezt a kifogást is alaptalannak találta a bíróság, mert az Osztrák köz(ársasággal a kétszeres adóztatás elhárítása tárgyában kötött és az 1925. évi XXXIX. t.-c.-kel becikkelyezett egyezmény 3. cikk (4) bekezdése értelmé-