Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Társulati adó 51 angol font erejéig' fennállott tartozását az 1923. évi mérlegében a nyersanyagszámla terhére 4.162.065.810 K 07 f-rel felértékelte. Ily módon tehát az 1922. évi 200.000. sz. végr. ut. 57. §-ának 2. bekezdésében emiitett burkolt tartalékot létesitett, amelyet a kir. adófelügyelő 2.692,801.120 K erejéig adó alá vont. Panaszos a 2.692,801.120 K megadóztatását kifogásolja. A bíróság ezt a kifogást alaposnak találta. Az 1923. évi 88.875. és 175.869. sz. pénzügyminiszteri körrendeletek szerint az idegen valutára szóló tartozásokból eredhető veszteségek fedezésére a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által létesitett tartalékok, a tartozásoknak egyidejű nyilvántartásra vétele mellett, a társulati adó alól mentesen kezelendők. Az 1922:XXIV- t.-e. 15. §-ának 3. bekezdésében nyert törvényes felhatalmazás alapján kiadott ezen körrendeletekben a tartalékolás adómentessége nincsen ahhoz a feltételhez kötve, hogy a tartalék mérlegszerű legyen, tehát a szóbanforgó és fent számjelzett tartalékolást is a felebbezéshez csatolt igazolások alapján a kir. adófelügyelő nyilvántartásba venni és adómentesen kezelni tartozott volna az elszámolás kötelezettsége mellett. (19.122/1925. P. sz.) 107. H. ö. 14. §. 3. p. Idegen valutára szóló tartozásokból eredhető veszteségek fedezésére nemcsak nyilvános, hanem rejtett tartalékot is lehet adómentesen létesiteni. (1926. febr. 24. 19.122/1925. P. sz.) 108. H. ö. 14. §. 3. p. Az értékcsökkenés cimén leirt ösz? szeget a pénzügvigazgatóság csak az adóköteles vállalat meg* hallgatása után igazithatja ki. (1926. febr. 4. 14.424/1925. P. sz.) 109. H. ö. 14. §. 3. p. Értékcsökkenési tartalékalapot min? den társulati adó alá eső társaság — tehát fogyasztási szövet* kezet is — létesithet. (Kb. 1926. febr. 4. 14.842/1925. P. sz.) 116. H. Ö. 45. §. Leirás és tartalékolás együttesen legfel? jebb a tárgyak mérlegszerinti értékének 10% ?ára rúghat. Kb. Panaszos csupán azt kifogásolja, hogy a gyárépület és berendezés értékéből 10%-on felül leirt 116,478.412 K-t a mérlegszerű nyereséghez hozzászámították. A biróság ezt a kifogást alaptalannak találta. A vállalat panaszában arra hivatkozik, hogy a leirás felújítási tartalékalap létesítése céljából történt és a tartalék adómentességének elbírálásánál annak rendeltetése és célja az irányadó és nem lehet ügydöntő az a körülmény, hogy a tartalékolás csak az eredményszámlán vezettetett keresztül. A gyári épület és berendezés értékcsökkenésének pótlására 4*