Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

676 Polgári perrendtartás B. A Pp. 510. §-ának ut. bekezdése a szóbeli felebbezési tárgyalás elmulasztása esetében a Pp. 446. §-ának utolsó bekezdését megfelelően alkalmazandónak mondja ki. A meg-felelő alkalmazás azonban csak azt jelenti, hogy a Pp. 446. §. utolsó bekezdésében emiitett perfelvételi, vagy tárgyalási határnap helyett a szóbeli felebbezési tárgyalás határnapját kell érteni. Semmiesetre sem jelenti azt, bogy ez esetben a szünetelés következménye nem a 446. §-ban következményként világosan megjelölt permegszünés, hanem csupán a felebbezés hatályának a megszűnte lenne. Támogatja ez álláspont helyességét az a tény is, hogy a Pp. 510. és 446. §-ainak utolsó bekezdésében foglalt rendelkezések a S. E. 52. és 162. §-ainak utolsó pontjában felvett rendelkezésekkel azonosak. Már pedig a S. E. 52. §-ának miniszteri indokolásából kitűnően, a jelzett törvényszakasz oly célzattal, hogy meggátolja a folyamatban levő perek felszaporodását, a 3 évi szünetelésnek perelvéülést maga után vonó hatást tulajdonit, amellyel kapcsolatban elenyészik az ujabb perindítás tilalma is. Következésképen arra vonatkozó adat hiányában, hogy a törvényhozás a Pp. 446. Vának meghozatalakor a S. E. 52. §-ában megbatározott rendelkezésétől eltérni kívánt volna, a Pp. 446. és 510. fainak az az értelmezés, hogy a felebbezési eljárásban bekövetkezett 3 évi szünetelés csupán a felebbezés hatályának megszűnésével járna, annál kevésbé tulajdonitható, mert a Pp. 446. és 510. §-ait kisérő miniszteri indokolás pusztán arra hivatkozik, hogy e szakaszokban a S. E. 52. és 162. §-ainak azonos rendelkezései vétettek át s igy okszerűen arra kell következtetni, hogy a S. E. 52. és 162. fainak meghozatalakor fennállott törvényhozói célzat változatlanul fennállott a Pp. 446. és 510. §-ainak meghozatalakor is, mert továbbá a S. E. 52. §-a miniszteri indokolásának az a i észe, amely szerint a szünetelés folytán beállott perelévüléssel kapcsolatban elenyészik az ujabb perindítás tilalma is, kizárja annak az állitásnak a helyt foghatóságát, hogy a 3 évi szüneteléssel csupán a felebbezés joghatálya szűnnék meg, amennyiben az uj per megindításának ez esetben a dolog itélt volta állná útját. Egyébként a felülvizsgálati panasz alaptalanságára mutat az perjogi elv is, amely szerint a felebbezés szóbeli tárgyalása az ügynek teljesen uj elbírálását foglalja magában, amely elbírálás rendén — ha csak a törvény kifejezetten kivéteti nem tesz — alkalrendén — ha csak a törvény kifejezetten kivéteti nem tesz — alkalmazandó tehát a Pp. 446. §-ának a perelévülésen alapuló rendelkezése is. . Ugyancsak a felülvizsgálati panasz alaptalanságára enged következtetést az 1925:VIII. t.-c. 15. §-ának az a miniszteri indokolása is, mely a 3 évi szünetelésnek kifejezetten perelévülési hatást