Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Bíróságok. Pp. 61. §. 631 B. Az 1925:VIII. t.-c. 1. §-a valóban ugy intézkedik, hogy a kir. törvényszék polgári peres és nem peres ügyekben mint egyes biróság járt el. A kizárási kérelemnek elbirálása egyes biró elé mégsem tartozhatik. Ez az eljárás sem polgári peres, sem polgári nem peres ügyben folytatottnak nem minősithető, hanem az igazságügyi igazgatásnak része, amelyet a törvény magára a biróságra biz. De máskülönben is ez az eljárás avval a ténnyel szemben, hogy a kizárni kivánt biró az ügyben eljár, jogorvoslati, felebbviteli jellegű, mint felebbviteli biróság pedig a törvényszék is tanácsban határoz. (Ppn. 2. §.) A törvénynek idézett szó szerint való szövege sem illő ekkép a kizárási eljárásra. Ehhez járul még az a megfontolás, hogy a Pp. 64. §-a szerint a kizárási kérelemről mindig tanács döntött, akkor is, ha a kizárni kivánt biró a mindenkor egyesbiróian szervezett járásbírósághoz tartozott, mert ebben az esetben a törvény inkább eltért attól az elvtől, hogy a kizárás felől az a biróság határoz, amelyhez a kifogásolt biró tartozik s a döntést a tanácsban -eljáró törvényszékre bizta. A tanácsi elbírálás ez okokból fentartottnak tekintendő annak ellenére, hogy a Ppn. 58. §-ában felsorolt kivételek közt a kizárási kérdés elbirálása nem említtetik. Az elsőbiróság ezért nem alakult szabályosan, amidőn a megtámadott végzést hozta, amiért is a végzést a Pp, 504. §-a szerint feloldani s az ügyet a hiány kijelölésével az elsőbirósághoz visszautasítani kellett. (1927. febr. 5. P. VII. 301/1927/5. sz.) 929. Pp. 61. §. A pervezetés sérelmesnek tartott irányára alapított aggályossági kifogásnak nincs helye. Bp. tsz. Az alperes az eljáró biró elfogultságát abban látja, hogy a biró a perben figyelmen kivül hagyta az alperesnek kifejezetten jogszabályokra és törvényhelyekre alapított kifogásait, amelyek alapján már az első érdemleges tárgyaláson a felperest elutasító ítéletet kellett volna hoznia, továbbá, mert mellőzött a biró olyan bizonyítást, amely az alperes javára elrendelendő lett volna, valamint hogy a kár összegszerűsége kérdésében is csak a felperesek által indítványozott bizonyítást rendelt el, míg az alperes által előterjesztett minden jogos indítványt mellőzött és kétségtelennek látja az alperes, hogy a biró őt az egész kereseti összegben és járulékaiban akarja marasztalni, holott a perhez csatolt iratok alapján legrosszabb esetben csak részleges marasztalásról lehetne szó. Az eljáró biró írásos nyilatkozatában elfogulatlannak jelentette ki magát. A Pp. 61. §-a értelmében a per elintézéséből csak az aggályos, vagyis az a biró zárható ki, akinek elfogulatlanságát illetően az