Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Biztosítási ügylet. Kt. 448—507. §§. 609 897. Kt. 448., 507. §§. Biztosítási dij átértékelt visszafizetése. K. A kereset lényegileg arra irányul, hogy az alperes a befizetett biztositási dijaknak s kamatainak kétharmad részét valorizálva fizesse vissza. A befizetett biztositási dijak azonban a biztositási szerződés érvénytelenségének vagy hatályvesztésének az esetén kivül, amelynek fennforgását a kereseti ügylet tekintetében a felperes nem is állítja, a biztositótól vissza nem követelhetők, hanem a felperest, mint kedvezményezettet, a Kt. 498. és 507. §-ai értelmében csupán az a jog illetheti meg, hogy az alperestől a biztositási összeg megfizetését követelje. Nem sérti tehát az anyagi jogot a felebbezési biróságnak az az Ítéleti döntése, amely szerint a felperes a befizetett dijak valorizált visszafizetésére irányuló keresetével elutasittatott s igy a felperesnek ezt támadó felülvizsgálati kérelme meg nem állhat. Az a kérdés, hogy a felperes a 4000 K biztositási összeget valorizáltan követelheti-e az alperestől, vagy pedig csak valorizálatlanul, a jelen per keretén kivül esik s igy az erre vonatkozó Ítéleti megállapítások s felülvizsgálati panaszok tárgytalanok. (1926. febr. 12. P. VII. 5193/1925. sz.) 898. Kt. 453., 463. §§. A székesfővárosi államrendőrség tisztikarának nyugdijpótló és segélyző egyesülete nem keres* kedelmi vállalat, nem tartozik intézethez, mely ellen a tagok valorizációs igényeket támaszthatnak. K. Alperes a 4. sz. alatt csatolt alapszabályokból megállapíthatóan nem esik a Kt. 223. vagy 453—462. §-ainak rendelkezései alá, hanem egy magánjogi egyesület, amely a tagok által fizetendő dijak ellenében arra kötelezte magát, hogy tagjainak meghatározott összegű nyugdíjpótlékot fizet. Nem kétséges, hogy ha alperes a szerződést helyettesítő alapszabályokban magára vállalt kötelezettségeit nem teljesiti, felperes, mint biztosított tag, vele szemben igényeit a törvény rendes utján a bíróság előtt érvényesítheti. Ha alperes alapszabályellenes működést fejtene ki és a sérelem a közgyűlés után nem volna orvosolható, az alapszabályok 32. §-a értelmében a belügyminiszter által az alapszabályok pontos betartására volna ugyan kötelezhető, minthogy azonban felperes a fennforgó esetben nem alapszabályellenes működést panaszol, hanem a neki járó nyugdíjpótléknak valorizált értékben való megfizetésére kéri alperest kötelezni, nem utasítható arra, hogy ennek a kétségtelenül magánjogi igényének érvényesítését elsősorban igazgatási uton kísérelje meg. Térly: Döntvénytár 1927 39