Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

22 Közigazgatási ügyek képviselőtestület legtöbb egyenes állami adót fizető tagja bármely jogi személy meghatalmazottja is lehet és mivel a m—i volt urbéresek közös erdőbirtokossága 893 K 50 fillér egyenes állami adójával a legtöbb egyenes állami adót fizetők közé tartozik: a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (4219/1925. K. sz.) 16. Községi jegyzőnek rendszeresített községi Írnoki ál* láson jegyzői minősítés birtokában töltött szolgálati ideje az illetmények szempontjából nem vehető figyelembe. Kb. A 62000—1926. B. M. sz. körrendelet I. fejezet 4-ik pontjának második és 8-ik pontjának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezésekből következik, hogy a tényleges szolgálatban álló községi jegyzőnek — a megfelelő feltételek fennforgása esetén — csak a korábbi segédjegyzői minőségben eltöltött szolgálati ideje számitható be. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a rendszeresitett községi irnoki álláson végleges minőségben jegyzői minősités birtokában töltött szolgálati idő az illetmények szempontjából nem vehető figyelembe. (3830/1926. K. sz.) 17. 1886:XXI)I. t.~c. 57. §. A községi képviselőtestület tag. jának érdekeltsége nem állapitható meg akkor, ha a képvi* selőtestület határozata, amelynek meghozatalában résztvett, a község vagyonjogi érdekeit a legtávolabbról sem érinti. Kb. Az indokolás szerint N. község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésében tudomásul vette az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak B. Á. eladó és a P. r.-t. között létrejött jogügylet jóváhagyásáról szóló határozatát. A. Gy. képviselőtestületi tag ezt a határozatot felebbezéssel támadta meg azon a cimen, hogy a községi biró, aki a kendergyár igazgatója és ezen a cimen érdekelt fél, részt vett a tanácskozásban és a szavazásban és ugyancsak részt vettek a. gyár többi tisztviselői is, akik a képviselőtestületnek tagjai. A vármegye törvényhatósági bizottsága a felebbezést idevonatkozó részében elutasította azzal az indokolással, hogy felebbezéssel meg nem támadható felsőbirósági határozat tudomásul vételéről volt szó, tehát teljesen közömbös volt az, hogy a szóban forgó községi képviselőtestületi közgyűlésen ki elnökölt. A közigazgatási bíróság a belügyminiszter által áttett, felülvizsgálati kérelemnek címzett beadványnak a községi biró érdekeltségét tárgyazó részét panasznak minősítve, azt az alább következő okfejtésre való tekintettel helytállónak nem talála: Az 1886: XXII. t.-C. 57- §-ának utolsó bekezdése szerint általában mindenki csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincsen. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság fent ismertetett határozatának kihirdetésével kap-