Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)
Községi ügyek 23 csolatban azonban a község képviselőtestülete semmiféle olyan határozatot nem hozott, amely a község vagyonjogi érdekeit a legtávolabbról is érintené. Abból a körülményből tehát, hogy a község képviselőtestületének ülésén elnöklő biró egyúttal a kendergyár igazgatója, érdekeltsége meg nem állapítható. (Kb. 1926. jan. 12. 305/1925. sz.) 18. 1920:XXVII. t.sc. 3. §. Nem magánjáró cséplőgép nem esik közmunkakötelezettség alá. Kb. Az iratokból megállapítható tényállás szerint, a panaszosok terhére a tulajdonukat képező nem magánjáró cséplőgépek után az 1924. évre munkaváltság vettetett ki, amely kivetések ellen a panaszosok a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 61.065—1925. sz. rendeletére hivatkozással, amely szerint a nem-magánjáró cséplőgépek után községi közmunka ki nem vethető, felszólamlással éltek, felszólamlásukat azonban a közigazgatási bizottság abból az okból, hogy az emiitett rendelet csak az 1925. évi június 1-től hatályos és visszaható erővel nem bir, elutasította. Ez ellen az elutasító határozat ellen irányul a panasz, amelyben panaszosok a terhükre kivetett közmunkaváltság törlését kérik. Az 1920:XXVII. t.-c. 3. §-ának végrehajtása tárgyában 51.000— 1921. I. A. szám alatt kibocsátott rendelet d) pontjának hatodik és hetedik bekezdése szerint a géperejű járművek, gőzekék, cséplőgépek stb. külön Írandók össze és rovandók meg közmunkával. Az egy helyhez kötött cséplőgépek azonban, amelyek az utat igénybe nem veszik, közmunkával meg nem róhatók. E rendelkezés alapján fejlődött ki az a gyakorlat, hogy a cséplőgépeket, tekintet nélkül arra, hogy géperejű, vagyis vonó állatok segítsége nélkül helyüket változtatni képes szerkezettel vannak-e ellátva vagy sem, közmunkaváltsággal rótták meg. E gyakorlat folytán felmerült panaszok köveikeztében adatott ki a 61.065—1925. K. M. sz. körrendelet, amely az 1925. évi január 1-től kezdődő hatállyal ugyan, de kimondja, hogy csak a magánjáró szerkezettel biró cséplőgépek terhelhetők meg közmunkaváltsággal. Kétségtelen, hogy mindkét rendelet az 1920XXVII. t.-c. §-ának végrehajtása érdekében adatott ki s ekként mindegyik annak magyarázataként tekintendő. Minthogy azonban a két rendelet között hatályosságuk időpontja tekintetében eltérés van és mivel kétségtelen, hogy a törvény helyesen csak egyféleképen magyarázható és egyformán alkalmazandó hatálybalépésétől kezdve, vizsgálat tárgyává kellett tenni azt, hogy a két rendeletben foglalt törvénymagyarázat közül melyik felel meg a törvény helyes értelmezésének"?