Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Vasúti árufuvarozás 605 a butorszállitó kocsi elégése közötti okozati összefüggés megállapítható volna, az alperes vétkes mulasztása hiányában pedig az ő kártéritő felelősségének meg nem állapitása s ennek folyományaképpen a felperesek kártéritő igényének elutasitása jogszabályt nem sért. (1926. jun. 8. P. IV. 4182/1925. sz.) 893. Vüsz. 88. §., 1923:XXXIX. t.*c. 8. §. Vasút ellen átér* tékelés (30% ) podgyász elveszése esetében. K. A pénz vásárlóerejében beállott csökkenés folytán a hitelező követelésének átértékelt megitélését megengedő joggyakorlat által megállapított anyagi jogi erejű szabály határozza meg az alperesnek, mint az állam által fenntartott üzemnek kötelezettségét is. Ebből folyóan pedig a pénztartozás késedelmes teljesítése esetén a hitelezőt megillető kártéritésről rendelkező 1923:XXXIX. t.-c. 8. §-ának kedvezményes rendelkezése nem zárja ki a felperes követelésének átértékelt megitélésté az alperessel szemben sem. Nincsen azért alapja az alperes azon felülvizsgálati érvelésének, amely a Vüsz. 88. $-ában szabályozott kártéritő felelősségét az 1923:XXXIX. t.-c. 8. §-ának rendelkezésére való hivatkozással a szállitás közben elveszett áru cseh korona értékének a feladás idejében fennállott magyar koronaárfolyam szerint megállapított egyenértékében kivánja meghatározni, tekintet nélkül a korona vásárlóerejében időközben beállott csökkenésre. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint a felperes az 1921 február 25-én feladott áru elveszése miatt 1921 április 16-án felszólamlással élt, az alperes azonban az árunak feladáskori csehkorona egyenértékét ezen időpont szerinti árfolyamú magyar koronákban csak 1923 augusztus havában utalta ki a felperesnek, amikor a magyar korona értéke ennek az áru feladása időpontjában fennálott értékéhez képest jelentékenyen alacsonyabb volt, ezért a felebbezési biróságnak az alperesnek a korona időközben beállott értékcsökkenéséből eredő felelősségét megállapító döntése jogszabályt nem sért; ezen felelősség mértéke tekintetében pedig az az álláspontja, amely szerint az alperes fizetési késedelmének beálltát azon az alapon, hogy az áru kutatásakor az akkori zavaros viszonyok és az osztrák vasutakkal való érintkezés nehézségei miatt egy esztendő elegendő volt a felperes felszólamlásának elintézésére, a felszólamlástól számított egy esztendő elteltével, 1922 április 16-ával állapította meg, a méltányos kárkiegyenlités szempontjának megfelel. Habár ezek szerint az alperes késedelme jogos alapot állapit meg a felperes követelésének átértékelt megítélésére nézve, mégis az anyagi jogot sérti a felebbezési bíróság azon rendelkezése, hogy a jelzett időponttól teljes átértékeléssel ítélte meg az áru cseh korona értékének a feladás idejében fennállott árfolyam szerinti magyar korona értékét, mert az a körülmény, hogy ez az értékkülön-