Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

602 Kereskedelmi jog zett feladó állomás abból kifolyólag, hogy a szóbanforgó butorszállitó kocsit tartalmazó vasutikocsit akként állitotta be, hogy a megérkezéskor a fékbódé szembe került a szekszárdi állomás rakodójával, nem terhelhető vétkességgel, illetőleg vétkes gondatlansággal azért, mert a kocsi beállitását végző vasúti közegektől nem lehet megkívánni azt, hogy ők a rendeltetési állomás rakodójának a fekvését is ismerjék, figyelemmel a most nevezett feladó állomásnak köztudomás szerinti igen nagy áruforgalmára és arra is, hogy a kocsi megforditásával az utnakinditás után is minden nagyobb nehézség nélkül rendbehozható hibáról van szó, a feladó állomás közegeinek olyan ténykedését, hogy a küldemény elinditásakor a rendeltetési állomás rakodójának a fekvését nem nézték meg s nem vették figyelembe, a kir. Kúria nem tekintette olyannak, hogy annak alapján az alperes vétkessége megállapítható volna. A vasúti kocsinak az irányadó tényállás szerint a forditó berendezéssel nem biró Szekszárd állomásról megfordítás végett a szomszédos Sárbogárd állomásra volt visszaküldése pedig nyilván egyszerűbb és elfogadhatóbb módja a kirakás lehetővé tételének, mint a fékbódé lebontása, tehát a vasúti kocsinak, legalább is részben való szétszedése, amiért is nem állapitható meg az alperes terhére vétkesség azon az alapon sem, hogy a szekszárdi állomás az átvevő részéről kijelölt szállítmányozónak a fékbódé lebontására irányuló inditványát el nem fogadva, ehelyett a kocsit megfordítás végett Sárbogárdra átküldötte. De nem tekinthető vétkesnek az alperes vasúti közegeinek az az eljárása sem, hogy a kereseti butorszállitó kocsit vivő nyitott vasúti kocsit a Szegszárdról Sárbogárdra történt átküldés alkalmával, amely uton a tüzeset bekövetkezett, a mozdony után másodiknak sorozták a vonatba, mert a zárt butorkocsi nem tűzveszélyes szállítmány és nem áll fenn szabály a tekintetben, hogy a nem tűzveszélyes árut tartalmazó nyitott kocsit a vonatnak mely részébe kell besorozni. Végül nem állapitható meg az alperes vétkessége azon az alapon sem, hogy közegei a tüz észlelésekor nem jártak el kellő gondosággal az ingók elégésének meggátlását illetően. Nevezetesen nem talált vétkességet, illetőleg vétkes gondatlanságot a kir. Kúria abban, hogy az alperes közegei nyomban a helyszínen, amikor Rétszilas állomás elhagyása után a nyilt pályán haladó vonaton észlelték a butorkocsiból kijövő füstöt, azonnal nem törték fel a butorkocsit a füst okának megállapítása s a tüz elfojtása céljából: mert ott a helyszínen, illetve a vonaton, ha volt is olyan eszköz, amellyel a zárt butorkocsit fel lehetett volna törni vagy feszíteni, de az F. 1. alattinak vitássá nem tett tartalma szerint ott nem álltak rendelkezésére megfelelő vízmennyiség és oltási eszközök,