Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Vasúti árufuvarozás 601 értesített községi tűzoltók nem tudták eloltani a tüzet, amely a butorszállitó kocsit és tartalmát teljesen elhamvasztotta. Ezen tényállás mellett alaposnak találta a kir. Kúria az alpe­resnek azt a felülvizsgált panaszát, hogy a felebbezési biróság jogszabálysértéssel állapította meg megtámadott közbenszóló Íté­letében az alperes vasútnak a kereseti ingók elégéséből kártérítési kötelezettségét. A bútorokkal és egyéb háztartási cikkekkel telt kereseti bu­torszállitó kocsinak fuvarozása, a fennálló szabályoknak megfele­lően nyitott vasúti kocsin történt, az ezen szállítmányban bekö­vetkezett tüzeset, amely kétségtelenül előállhatott a nyitott kocsin történő fuvarozással járó tűzveszély következtében, a V. Ü. Sz. 86. §-ának 2. bekezdése értelmében a fuvarozás ezen módjával járó veszélyből keletkezettnek veendő s igy az ebből eredő kárért az al­peres vasút az üzletszabályok most megjelölt szakaszának 1. bekez­dés 1 pontja értelmében nem felelős. Nincs befolyással erre az a körülmény, hogy a tüzeset a kül­deményeknek a rendeltetési állomásra, Szekszárdra megérkezése után a vasúti kocsinak innen Sárbogárd állomásra megfordítás végett a feladó megkérdezése nélkül hivatalos uton történt vissza­küldése közben következett be és hogy a megfordítás végett vissza­küldést a butorkocsit vivő vasúti kocsinak a feladási állomáson történt nem megfelelő beállítása okozta. Mert egyrészről a szóbanforgó kocsinak a rendeltetési állo­másról Sárbogárdra való visszaküldése az áru kiadása előtt épen az áru kirakásának és kiadásának lehetővé tétele végett történvén, nem állhat meg a felperesnek az az érvelése, hogy a káreset az al­peres vasútnak a felek fuvarozási szerződésén kivül eső eljárása közben állott elő s az alperes azért nem veheti igénybe a V. Ü. Sz. 86. §-a 1. bekezdés 1. pontjában kimondott mentességet a kárvise­lés alól, s mert másrészről abban, hogy a feladó állomás a fékbódéval ellátott vasúti kocsi beállításánál figyelmen kivül hagyta Szekszárd rendeltetési állomás homlokrakodójának a fekvését és abban, hogy a most nevezett rendeltetési állomás a kirakás lehetővé tétele céljá­ból a vasúti kocsinak megfordítás végett Sárbogárdra visszaküldé­sét választotta a fékbódénak az átvevő szállítmányozója által aján­lott lebontása helyett, a kir. Kúria nem látja fennforgását a V. Ü. Sz. 86. §. 3. bekezdésében emiitett annak a vétkességnek, amely ezen bekezdés értelmében kizárná az alperes vasútnak a kártérítési kö­telezettségből való mentességét. Ugyanis még ha meg is felelne a valóságnak a felperes az az állítása, hogy a Budapest-Józsefváros feladó állomás rendelkezik oly rajzokkal, amelyekből megállapítható az egyes állomások s kö­zöttük Szekszárd állomás rakodójának is a fekvése, a fenntneve-

Next

/
Thumbnails
Contents