Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Vasúti árufuvarozás 597 valóságos kárának és elmaradt nyereségének megtérítését követelheti, a valóságos kára fejében követelt pénzösszeg átértékelésére azonban csak oly mértékben az átértékelés az eset körülményei szerint egyébként helyet foglalhat. Ennek a mértéknek megállapításánál pedig nem hagyható figyelmen kivül, hogy a nem vitás tényállás szerint az alperes azt az összeget, amely perbeli álláspontja szerint az üzletszabályzat értelmében a felperesnek járt, a felperesnek a kereset beadása után rövid időn belül kifizette, — hogy a többletre vonatkozó perbeli védekezése rosszhiszeműnek nem mondható és hogy a követelés értékében a pernek az akkori politikai helyzettel kapcsolatos hosszú szünetelése alatt beállott veszteség az alperes terhére nem róható: ezért a m, kir. Kúria ezeknek a körülményeknek, valamint a per összes adatainak tekintetbevételével a felperes kárkövetelését csupán 30%-ban találta átértékelhetőnek, mihez képest az alperes felülvizsgálati kérelmének ennyiben helyet kellett adni és az átértékelés mértékét ilyen értelemben mérsékelni kellett. (1926. okt. 15. P. IV. 4659/1925. sz.) 877. N. e. 45., 18., 44. §§. Pp. 446, §. A 45. §-ban foglalt eb évülési szabályok csak az elveszés, sérülés, hiány vagy kése* delemből eredő kártérítésre vonatkoznak, de nem az árverés sen befolyt vételár visszatartására is. Szünetelő pernek két hónap alatt fel nem vétele az elévü* lés félbeszakító hatályát megszünteti. A feleknek a pénzromlás hátrányát, valamelyiküknek felróható kölcsönös körülmények hiányában, egymás között egyenlő arányban kell viselniök. K. A felperes a felebbezési eljárás során módositott kereseti kérelmében első helyen emiitett kártérítési követelését nem a küldemény elveszésére, hanem arra alapította, hogy az alperes az emiitett hatóságtól hozzá az 1919. évi márciusában befolyt árverési vételárat csak 1923. évi április hó 2-án fizette ki a felperesnek s igy hosszú ideig vétkesen visszatartotta. Ellentétes tehát az anyagi joggal a felebbezési bíróságnak a kereset e részének elévülésére nézve elfoglalt jogi álláspontja, mert a vasúti árufuvarozás tárgyában létrejött berni nemzetközi egyezmény (N. E.) 45. cikkében foglalt elévülési szabályok csak az elveszés, hiány, megsérülés vagy késedelemből származó kártéritési igéifyekre vonatkoznak, már pedig a felperes a most kifejtettek szerint keresetének ebben a részében nem az áru elveszése és nem is a felsorolt többi károkok miatt támaszt kártéritési igényt. A felperesnek ezt a kereseti követelését illetően téves a felebbezési bíróságnak az a döntése is, hogy a felperes a részitélettel megítélt tőke és kamat értékkülönbözetét nem követelheti abból az