Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Községi ügyek 19 ahol kimondotta azt, hogy a törvényhatósági aktiv választójog egyedüli jogalapját, az országgyűlési választói jog ismérvét azok­nak a szellemi és anyagi kellékeknek a birtoka alkotja, amelyek az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékébe való felvételre jogosítanak. De a községi törvény kérdéses 40. -§-a rendelkezéseinek hatá­lyosságát és szószerinti alkalmazásának okszerűségét a törvény célzata is indokolja. Az 1886:XXII. t.-c. ugyanis a községi kép­viselővé választhatósághoz (passziv választójoghoz) ugy a kis- és nagyközségekben, mint a rendezett tanácsú városokban több kellé­ket kiván, mint az aktiv választójoghoz és a rendezett tanácsú vá­ros képviselőjévé való választhatósághoz megint többet, mint a kis- és nagyközségek képviselőjévé való választliatósághoz. Viszont a jelenleg érvényben levő 2200—1922. M. E. sz. rendelet a nemzetgyűlési képviselővé választhatósághoz sokkal kevesebb kelléket kiván meg, mint amennyit az 1886:XXIL t.-c. a községi aktiv választói joghoz, ugy, hogy a felhivott kormányrendeletnek a rendezett tanácsú városi passziv választói jog szempontjából való alkalmazása esetén ehhez a passziv választói joghoz lényege­sen kevesebb kellék volna szükséges, mint nemcsak a kis- és nagy­községi passziv, hanem a rendezett tanácsú városi aktiv választói jogosultsághoz is. Az 1874-.XXXIII. t.-c. helyébe lépett 2200 -1922. M. E. sz kormányrendelet alkálin esetén tehát az 1886:XXII. t.-c. célzata teljesen veszendőbe menne. Mindezeknek a megfontolása arra az eredményre vezet, hogy a rendezett tamácsu városok képviselőtestületi tagjainak szen­vedő választóképessége a többi közt ezidőszerint is csak azokhoz a kellékekhez is van kötve, amelyeket a törvény 40. §-a az ekkor érvényben volt országgyűlési választói jogosultság kellékei közül megkívánt. (958/1926- sz.) 12. 1886:XXII. t.sc. 68. §. Nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elitélt egyén nemcsak állami és törvényhatósági tisztviselővé, hanem községi tisztviselővé sem válaszható. Ilyen egyénnek községjegyzővé történt megválasztása akkor is megsemmisithető, ha a választás a felebbezési ha* t táridő elteltével alakilag már jogerőre emelkedett. (Kb. 1926. nov. 16. 3446/1926., M. K. XIV. 3. sz.) 13. 1886:XXII. t.;c. 69. §. Ha a választók egy részét a vá>­lasztási helyiségben való megjelenésben megakadályozták és alaposan lehet következtetni, hogy ez a választás eredmé* nyét döntően befolyásolta: a választást meg kell semmi* siteni. 9*

Next

/
Thumbnails
Contents