Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)
20 Közigazgatási ügyek Kb. A törvényhatósági bizottság- által jóváhagyott körjegyzőválasztás ellen, amelynek eredményekép a panaszolt P. h. körjegyző a k—i körnek körjegyzőjévé választatott meg, nemcsak a felebbező K. s—i adóügyi jegyző, hanem a szövetkezett három községnek 25 képviselője is panaszt adott be, kérvén a választás megsemmisitését. Ezekben a panasziratokban a többi közt sérelem tárgyává tették azt, hogy a választó közgyűlés összehivása szabálytalanul történt és hogy a választók a választóhelyiségben való megjelenésükben akadályozva voltak. Az iratokból, de a panaszlott körjegyzőnek védiratnak minősülő beadványaiból is tényként megállapítható az, hogy ifj. B., dr. L., J. és S. a közgyűlésre meg nem hivattak. De meg a választást vezető járási főszolgabiró a vármegye alispánjához 1450—1925. sz. a. intézett jelentésében valósziirünek találja azt, hogy a választási eljárás megkezdésekor, a választási helyiség ajtajához kirendelt csendőrjárőr — a főszolgabírói utasítás félreértésével — az elkésett választóknak a helyiségbe való belépését megakadályozta. És jóllehet, az előbb megnevezett négy képviselőtestületi tag közül kettő meghivás nélkül is megjelent és le is szavazott, mégis mert az összes 51 képviselőtestületi tag közül leadott 43 szavazatból a panaszlott P. csupán 7 szavazattöbbséget nyert: indokolt az a feltevés, hogy ha a választási eljárás teljesen szabályszerűen folyt volna le, a szavazatok számaránya más eredményt mutatott volna. Ezekre való tekintettel a biróság a képviselőtestül?fi tagok tekintélyes része által is kifogásolt ezt a választási eljárást többségi akarat szabad megnyilvánulására alkalmasnak megnyugvással nem fogadhatta el s ezért a válsztás eredményének megsemmisítésével, uj szabályszerű választás megtartását rendelte el. (3557/1925. K. sz.) 14. 1886:XXII. t.*c. 69. §. Ha a korteskedés nem fajult el annyira, hogy a szavazati jog szabad megnyilvánulását le* hetetlenné tette volna, a választás érvényben marad. Kb. A választó közgyűlésen, amely a panaszosnak a felebbezésében előadottak szerint is szabályszerűen hivatott össze, G. M.-ra 27, a panaszosra pedig 17 szavazat adatott le. A választási jegyzőkönyv lezárása előtt azonban, az elnöklő főszolgabiró megállapítván azt, hogy Sz. L. a virilis képviselők 1925. évi névjegyzékébe felvéve nincs s igy a G. M.-ra leadott szavazat érvénytelen: az utóbb nevezett javára 9 szavazattöbbség mutatkozott. Panaszos azonban a 9 szótöbbséget is vitássá teszi, egyrészt azért, mert dr. I M., mint községi másodorvos, szerinte szavazati