Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

Közigazgatási ügyek Községi (r. t. városi) ügyek. 11. 1886:XXI1. t.sc. 40. §. A r. t. városi képviselőtestületi szenvedő és cselekvő választói jogosultság. Kb. A m. kir. közigazgatási bíróság- a panasz következtében kimondja, bogy K. rendezett tanácsú város képviselőtestülete választott tagjainak az 1886:XXIL t.-c. 40. § a által a többi közt megkívánt azzal a minősítéssel is birniok kell, amely az 1874:XXXIII. t.-c. 3., 6., 7- és 9. §§-aiban meg van jelölve. A bíróság ennek folytán a vármegye közigazgatási bizottságának panasszal megtámadott határozatát a városi igazolóvála^zlmány határozatával együtt hatályon kivül helyezi és az igazolóválasztmányt arra utasítja, hogy a panaszosok által beadott észrevételeket ezen az alapon újból vizsgálja felül és hozzon a panaszban megjelölt személyek választhatósága kérdésében uj, érdemi határozatot. Indokok: A községekről szóló 1886:XXII. t-c. 40. §-a a rendezett tanácsú városokban a képviselőtestületi szenvedő választói jogosultságot a többi közt ab hoz a feltételhez is köti, hogy a megválasztottnak birnia kell „az 1874:XXXIII. t.-c. 3., 6., 7. és 9. faiban megemlített minősítéssel" is. Sem a rendezett tanácsú városi, sem a községi képviselőtestületi tagok minősítését illetően ujabb törvényi szabályozás nem történt, ugy, hogy a községi törvénynek előbb idézett rendelkezése hatálytalanítva nincs. Igaz, hogy az 1848:V. t.-c. és az erdélyi II. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1874:XXXIII. t.-c. jelenleg már nem áll érvényben, mert annak az 1913:XIV. törvényvikkel ellentétes rendelkezéseit az utóbb felhívott törvény 166. §-a hatálytalanította. Az 1913 :XIV. t.-c. szorosan a képviselő választói jogról szól és így csakis az országgyűlési képviselőválasztói jogosultság tekintetében teremtett uj jogállapotot. Az országgyűlési választójognak (majd utóbb a nemzetgyűlési választójognak) ujabb szabályozásából azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a községi törvénynek szóbanlévő 40. §-a is hatályát vesztette, vagy változást szenvedett volna. Mert az a törvényhely a rendezett tanácsú városi passzív képviselőtestületi választójog előfeltételét nem abban szabja meg, hogy az illető az akkor hatályos, vagy a mindenkori országos választói jog birtokosa legyen, hanem a többi közt olyan minősítést is kiván, amely a törvény meghozatala idejében érvényes országos képviselőválasztói jogra is irányadó volt. Ha az akkori törvényhozás az autonóm testületi jogokat az országgyűlési választói joghoz kívánta volna kötni, akaratát félreértés nélkül kifejezésre is juttatja, amint tette azt az 1886:XXI. t.-c. 31., illetőleg 23. §-ában,