Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXVIII 691. sz., hogy vétel esetében a pénzérték csökkenésének jelenségei dacára aránytalanul hosszú időt szabtak a vételár kiegyenlítésére (627. sz.), hogy (életjáradék esetében) a megélhetési viszonyok a pénzromlást meghaladó mértékben rosszabbodtak (639., 671. sz.), hogy a felektől szem előtt tartott gazdasági cél lehetőleg a pénzromlás ellenére is megvalósuljon (684. sz.), hogy a hitelező lehetőleg megkapja azt az értéket, amit követelése keletkezésekor képviselt (584. sz.), a földtulajdonosra nehezedő súlyos közterhek és egyéb terhek (690. sz.), hogy a pénzromlás mindenkit igényeinek mérséklésére szoritott (731. sz.), hogy (nyugdijvalorizáció esetében) a kötelezettnek nagyszámú hasonló kötelezettsége van (sok tisztviselőről, nyugdíjasról kell gondoskodnia) (731—733., 737., 742. sz,), hogy a kötelezett békebelli vagyonának nagyiészét elvesztette (741. sz ), hogy a nyugdíj a nyugdíjas életfenntartásához számbavehetően hozzájáruljon, de a kötelezettre se legyen elviselhetetlen (784. sz.); hogy egyes kivételes eseteket nem tekintve, senki sem tudta vagyonát teljes mértékben megőrizni (814., 854., 875. sz.). A bíróság teljesen szabad belátását hangsúlyozza (kétoldalú turpitudo esetében) az 567. sz. határozat. Az átértékelés elvállalása 100%-os átértékelést jelent (784. sz ). Mindezeknek a körülményeknek a hatását figyelembe véve, találkozunk 100% (639., 719., 745., 778., 784., 825., 890,, sz.), 85% (683. sz.), 75% (785. sz.), 55% (739., 740. sz,), 50% (595., 599., 627., 696., 779., 854., 857., 877. sz.), 40% (590, 600,, 853., 1015. sz.), 35% (613. sz.), 30% (565, 623., 624., 814., 855., 862., 875., 876., 893., 894.), 25% (567. sz.), 20% (566., 594., 601., 828., 856., 896., 1007. sz.) átértékeléssel. Az átértékelés kezdőpontja: az az időpont, amelyben a kötelezettség keletkezett (876. sz.), a késedelem beállta (778., 779., 858. sz,), a kereset beadásának napja (853., 855. sz.), a keresetindítás napja (595. sz), nyugdíj tekintetében rendszerint a kereset beadásának napja (731. sz.). Az átértékelésnek nem előfeltétele a fizetés elfogadásakori jogfenntartás (854. sz.). Átértékelést érvényesíteni jogerős Ítélet után is lehet, uj kereset (567., 584., 590., 601., 973, 1007. sz), esetleg perújítás utján is (1058.. 1060. sz., ellenkező: 1061. sz.), de ebben a perben sem a felek jogviszonyából származó kötelezettséget, sem a most már kizárólag csak valorizálandó követelésnek már jogerősen elbírált jogalapját nem lehet vita tárgyává tenni (601. sz.), Átértékelésre irányuló uj kérelmet a fellebbezési eljárásban is elő lehet terjeszteni (1027. sz.), felülvizsgálati eljárásban nincs keresetfelemelés, tehát uj átértékelési kérelemnek sincs helye (1033., 1044. sz.). Végrehajtás megszüntetési perben nem lehet átértékelési kérdést eldönteni (1112. sz.); perenkivíili (hagyatéki) eljárásban sem lehet átértékelési kérdést eldönteni (1103., 1104. sz.). A csődbejutás nem akadálya az átértékelésnek, ha a hitelezőt külön kielégitési jog illeti (785. sz.). Az átértékelés külföldi pénz-