Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXIV sitő határozatot hozott a Kúria, bár a törvényszéki határozat nem a vádlottra, hanem a sértettre volt sérelmes (499. sz.). Felhatalma­zás hiánya miatt felmentő ítélet után a felhatalmazás utólagos megszerzése esetében csak ujraf elvétel utján lehet eljárni (509. sz.). Az 510. sz. határozat arról szól, hogy mely esetekben kell fiatalkorú részére hivatalból védőt rendelni. Magánjog. Személyi jog. Az egyesület jogi személyiségéhez sem irott alapszabály, sem kormányhatósági jóváhagyás nem szükséges, ele­gendő a megengedett cél, szabályos szervezet és külön képviselet, ily érteilemben pártkör jogi személy (511. sz.). Családjog. Érvénytelen a házasság, ha a nő nem közölte a há­zasság előtt férjével, hogy eskórban szenved (512. sz.), de kisebb­foku gerinceiferdülés nem ok a megtámadásra (512. sz.). Elmebeteg házastárs elllen is lehet megtámadási pert inditani, de csak törvé­nyes képviselője után (513. sz.). Bontó ok: a házasságtörés, akkor, ha a közösülés az együttélés alatt történt és az együttélés megszű­nését okozta. (515. sz.); a nőnek a háztartás vezetésétől eltiltása (516. sz.); a bontást kérő fél életközösség visszaállítására irányuló felhí­vásának őszintének s komolynak kell lennie (510., 517. sz.); bontó ok továbbá a házasélet bensőségét zavaró személyekkel együttlakásra kényszerítés (518. sz.), a feleségnek jó hírnevére árnyat vető maga­tartása (519. sz.), de a férjes nőhöz méltatlan magaviselet nem bontó ok akkor, ha a férj magaviselete is oly alantas erkölcsi fel­fogásra mutat, amely a házastárs megbecsülésének hiányával egy­értelmű (520. sz.), egyfelől szóbeli sértés és szidalmazás, másfelől verés és taszítás (521. sz.), viszonvétkesség (522., 524. sz.). Vétkes nő férjének nevét nem viselheti, ha Ítélettel nincs is eltiltva (519. sz.). A kereset érvényesítésében önhibáján kivül akadályozva van az Amerikában lakó munkás, aki a háború alatt nem tudott kihez for­dulni (522. sz.); a bontó kereset határideje rágalmazásra alapitott bontó ok esetében a jogerős ítélet keltétől számit (523. sz); szerelmi viszony folyamatos folytatása kizárja az elévülést (524. sz.). Vég­leges nőtartás akkor is jár, ha a nő munkaképes, de elmúlt hosszú időre nem Ítélhető meg és utána kamat nem jár (525. sz.), ideiglenes nőtartás előfeltétele az ágy- és asztaltól való különélés elrendelése (526. sz.). Nem léező házasság az orosz szovjetházasság (527. sz.) Há­zasság alatt született gyermek törvényes mindaddig, mig törvény­telenségét jogerős Ítélet ki nem mondotta, addig tehát házasságon kívüli nemzés alapján tartásdíj nem követelhető (533. sz.). Szovjet­házasság esetében gyermektartás kérdése: 535. sz. Más helyett tel­jesített gyermektartás megtérítendő (537. sz.); anya által kötött egyesség: 540. sz. x

Next

/
Thumbnails
Contents