Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXIII Adócsalás esetéről szólnak a 477—481. sz. határozatok; meghatározza a Kúria a kincstár megkárosítására irányuló szándékot (477. sz.), a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés mértékét (478, 479. sz.), kimondja, hogy nyomor vagy családtag betegsége nem állapit meg végszükséget (479. sz.); megállapítja a csendes társ felelősségét is (481. sz.). A jövedéki kihágások körében figyelemreméltó a 482. sz. határozat, amely szerint árunak külföldre csempészése nem árdrágító visszaélés, hanem vámjövedéki kihágás (482. sz.). A kihágások körében: jogosulatlan iparűzés büntetéséről szól a 483. sz.; hatóságtól elrendelt mosdó stb. helyiségek létesítésének elmulasztásáért nem az üzletvezető, hanem csak a tulajdonos büntethető (484. sz.); előfogatszolgáltató kötelesség megszegése nem kihágás (485. sz.); Szent István napján mezőgazdasági munka végzése nem vasárnapi munkaszünet megsértése (487. sz.); munkásbiztositási kihágás másodfokban nem a rendes bíróság, hanem a Munkásbiztositási Felsőbíróság elé tartozik (483. sz.). Vadászati kihágás tényálladékáról és elévüléséről szólnak a 489—492. sz. határozatok, a 493. és a 494. sz. a rendőri büntető eljárás egyes kérdéseiről: csendőri nyomozás sorén tett beismerés kellékeiről s a fellebbezési Ítélet indokolásának kötelezettségéről szól. A bűnvádi perrendtartás körében: nyilvános rágalmazás vétsége (Bv. 3. §. 1. p.) miatt törvényszék hatáskörébe tartozik az eljárás (437. sz.); a biróküldés egyes eseteit tárgyazza a 495, 496. sz.; biztosíték hovafordításáról ítélet után is a vádtanács határoz (498. sz.); bűnügyi költség az ügyvédi képviseleti költség (499. sz.); vizsgálati indítvány előterjesztésének ideje: 432. sz.; a békeszerződés előtt megszállott területen román bíróság megjelölésével hozott Ítélet sérti a törvényt (501 sz.); ellenbizonyítás főtár^yalási jeayzőkövvv ellen (502. sz); tettazonosság (415 sz.); sajtóközlemény tekintetében vádelv (503. sz): ítélet indokolásának kellékei (504. sz.); hogy a cikk vagy tényállás kire vonatkozik, jogkérdés (500. sz). Törvényszéki tárgyalásra kirendelt védő a táblai ítélet ellen nem élhet perorvoslattal (497. sz.), főtárgyalás! jegvzokönyv helvesbitése iránti kérelmet elutasító elsőbirói végzés ellen nincs fel folyamodás (502. sz), főmagánvádló képviselője saját nevében nem, csak megbízója nevében élhet semmisségi panasszal (504. sz.), csak a hivatalból kirendelt különvédőt kell idézőlevéllel fellebbezési tárgyalásra, idézni (506. sz.); mind a vádlott, mind a védő külön-külön indokolhatják semmisségi panaszukat (507. sz); ügyvédi költség viselése tárgyában nincs semmisségi panasz (507'a sz); téves minősítést perorvoslat hiányában nem lehet érinteni (392. sz): kiküldött biró eljárása ellen nem a 384 § 9. p., hanem a 378. §. alapján van perorvoslat (399. sz ). Jövedéki kihágási ügyben nincs perorvoslat a jogegység érdekében (508. sz.); ily perorvoslat folytán megsemmi-