Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 20. 1926-1927 (Budapest, 1927)

XXII sz.) Fegyelmi bíróság tagja a fegyelmi Ítéletben a vádlott személyére tett megállapításért nem vonható felelősségre (433. sz). Mentesség: 17. §. alapján: 434., 435. sz. Kágalmazás aljas indoka: 438. sz. Férj nem tehet magáninditványt feleségén elkövetett becsületsértés miatt (439. sz.). Valóság bizonyítása: 440., 444. sz. Felhatalmazás és visszavonása: 441., 443. sz. Becsületsértés hivatalból üldözése: 442. sz. Mentesség a Bv. 17. §-a szempontjából: 445., 446., 447., 448., 119., 449., 449/a, sz. Mentesség a St. 44. §-a alapján: 447., 448. sz. Kihivó magaviselet (Bv. 18. §.) 450., 451. és 452. sz. Hitelrontás tényálladéka és üldözhetése: 454, 455. sz. A sajtótörvény körében kimondja a Kúria, hogy minden egyes sajtóközlemény bevégzett cselekmény, több sajtótermékben folytatásokban megjelenő közlemény anyagi halmazatot létesít és nem cselekményegység (456., 386. sz.); meghatározza a Kúria a szerző és felelős szerkesztő fogalmát és felelősségét (457., 463. sz.);, a kiadó felelősségét a szerkesztő halála után (456. sz.); több adalékot ad a hív közlés fogalmához, a St. 44. §-án alapuló mentességhez (470., 447., 448., 459—463. sz.); a 44. §-hoz kapcsolódó bizonyítási teherről (461., 462. sz.); kimondja ismételve, hogy a magyar St. s különösen az elévülés időtartamát is enyhítő rendelkezései nem vonatkoznak idegen állam sajtójára s ily sajtó munkásaira (464. sz.); szól a sajtóvétségi elévülés félbeszakításáról (465. sz.). Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme körében ezúttal is sok határozattal találkozunk. Meghatározza a Kúria az Átv. 5. §-ában említett izgatás tényálladékát (466. sz.); a katonaság elleni izgatással kapcsolatban használt becsületsértő kifejezések anyagi halmazatban a becsületsértést is megvalósítják (467. sz.). A magyar nemzet megbecsülése elleni vétség egyes eseteit tárgyazzák a 468—471. sz. határozatok, ide sorolván a magyar államnak, mint a munkásokat elnyomónak feltüntetését, a törvényhozásnak, a kormányzati rendszernek s az egész államvezetés szellemének becstelenitő tényállításokkal jellemzését; e vétség körében a 470. sz. hat. a cselekmény megkezdésének büntetlenségéről s a deliktumegység vagy többség kérdéséről (470. sz.) szól. A 471—473. sz. határozatok a nemzetgyalázás aényálladékához szolgáltatnak érdekes adalékokat. Dologházbautalás munkaképtelen rokkantra is kimondható. (474. sz.) Tiltott hírközlés vád alá helyezés közzététele (475. sz.), általában nyilvánosságra nem hozott hatósági irat közzététele, amenynyiben más súlyosabb cselekmény (rágalmazás) tényálladékát nem valósítja meg (463. sz.). A katonai vétségek körében a csábítás (1921:XLIX. t.-c. 31. %.) fogalmát határozza meg a 476. sz. ,