Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

18 Közigazgatási jog megtételét is szükségessé tette, a kormány az imertetett felhatalmazások alapján ezeket az intézkedéseket is megtehette. VII. Mindezek alapján a biróság megállapította, hogy a panaszokkal megtámadott miniszteri rendeletek törvényt nem sértenek, s a törvényhatóságok és községek autonómiáját érintő részeikben is a törvényes felhatalmazás keretében mozognak. A rendeleteknek az 1907. évi LX. t.-c. alapján való megsemmisitésére tehát törvényes ok nincs s ezért a panaszoknak helyet adni n m lehetett. (1926. április 20. 63/1926. K. sz.) 10. 1868:XXXVIII. t.sc. 25. §., 1868:LIII. t.*c. 23. §. A val* lás slekezetek községi segélyezésének igazságos arányú ku :sa rendszerint a különböző vallásfelekezetek lélekszás mának aránya, de ettől az aránykulcstól a közművelődés Támpontjából lényeges körülmények eltérést indokolhat* nak. Kb. A törvényhatósági bizottság megtámadott határozatában az 1924-ik évre a költségvetés terhére: a róm. kath. egyházközségnek 61,200.000 koronát, az evangélikus egyházközségnek 61,200.000 koronát, az izraelita egyházközségnek 15,000.000 koronát szavazott meg iskolafentartási segély cimén minden indokolás nélkül,, bár a határozat hozatalát megelőző közgyűlési tárgyaláson a segélyek megosztásának aránya az igazságosság szempontjából vitássá tétetett, ugy hogy valtaképen nem is lehet megállapítani, hogy a segélyek arányának megállapításánál miféle szempontok voltak az irányadók? Az 1868:XXXVIII. t.-c. 25. §-ának második bekezdése és az ugyanazon évi LIH. t.-c. 23. §-a e részben azt rendeli, hogy ha valamely politikai község valamelyik vallásfelekezete részére iskolái fenntartása céljából segélyt ad, a segélyben a községben létező minden felekezet igazságos arányban részesittessék. A biróságnak az idézett törvényhelyekkel kapcsolatosan kifejlődött állandó gyakorlata értelmében az ilyen segélyezés igazságos arányának kulcsául rendszerint a különböző vallásfelekezetek lélekszámának aránya tekintetik. Ettől az általános szabálytól azonban eltérésnek lehet helye ctt, ahol az eltérést indokolttá teszik egyéb lényeges körülmények, amilyenek például az egyes vallásfelekezetek vagyoni ereje, hiveinek teherbiró képessége, az egyes vallásfelekezetek által fenntartott iskolák terjedelme, szinvonala, az egyes felekezeteknek egyéb cimen adott juttatás stb. Az idézett törvényhelyek a különböző vallásfelekezetek közötti viszonyban is az általános közművelődés érdekét szolgálják és igy az aránykulcs megállapításánál esetenként minden olyan körül-