Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Törvényhatósági ügyek 17 kell fedezni, kifejezetten is tudomásul vette az által, hogy az 1926. évi III. t.-c. 1. §-ában felhatalmazta a kormányt arra, hogy az állami kiadásokat a nemzetgyűlés által már megszavazott 1925— 1926. évi állami költségvetésben meghatározott módon fedezhesse; ebben a megszavazott kö'faéfvptéeben pedig népjóléti és munkaügyi minisztérium bevételei közt a törvényhatóságoknak rz o -szágos betogápolási és gyermekgondozási költségek eimén a 41001925. M. E. számú rendelettel és az ennek végrehajtására vonatkozó többi rendelettel megállapított hozzájárulása is fel van tüntetve. Ha tehát az 1924. évi IV. t.-c. 4. §-ában adott felhatalmazás nem terjedt volna ki is arra, hogy a kormány a nyilvános betegápolás és gyermekvédelem költségeit a törvényhatóságok, illetőleg a községek hozzájárulásából fedezze, az ily irányban tett kormányintézkedés az 1926. évi III. t.-c. ismertetett rendelkezése folytán utólag ez esetben is törvényesitést nyert volna. VI. Szó lehene még arról, hogy a kormány, bár az 1924. évi IV. t.-c. 4. §-ában az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében csak az állami kiadások apasztására és a bevételek fokozására, tehát szorosan állampénzügyi természetű intézkedésekre nyert felhatalmazást, a 4100/1925. M. E. számú rendeletben, s különösen az erre való hivatkozással kibocsátott többi megtámadott rendeletben mégis nemcsak állampánzügyi, hanem más természetű intézkedéseket is tett és ezzel a felhatalmazás körét túllépte, így a hozzáiárulás összegének a törvényhatóságok költségvetésébe való beállitását és a mennyiség szerint is rendeletileg megállapított községi pótadó kivetését is elrendelte, amely intézkedések az érvényben álló törvényekkel a törvényhatóságok és községek autonóm hatáskörébe utalt költségvetésmegállapitási, illetőleg pótadókivetési joggal ellentétben állanak. Ezek a rendelkezések azonban a szorosan állampénzügyi természetű alaprendelkezéssel, vagyis az állami bevételeknek a törvényhatóságok, illetőleg ezeken keresztül a községek hozzájárulása utlán való fokozásával összefüggenek, s ennek elválaszthatatlan kö vetkpzm ényei. Ezek az intézkedéspk tehát az alapintézkedéssel való elválaszthatatlan kapcsolatuknál fogya, szintén állampénzügyi intézkedéseknek minősülnek, s ezért a törvény 4. §-ában nyert felhatalmazás ezekre az intézkedésekre is kiterjed. A kormánynak egyébként a költségvetési egyensúly megvalósítása érdekében — a II. jegyzőkönyv II. cikkének 2. pontja szerint — a fennálló törvényekkel ellentétben álló közigazgatási intézkedések megtételére is joga volt. Ha tehát az emiitett cél a szorosan vett állampánzügyi természetű intézkedéseken felül, de ezekkel elválaszthatatlan összefüggésben, más közigazgatási intézkedések Térfy: Döntvénytár 1926 2