Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

11 Közigazgatási jog ellenkező rendelkezéseket az e célból kapott törvényes felhatalmazás kereteinek túllépésével tette volna meg, mert ebben az esetben a felhatalmazás keretein kivül tett rendelkezések törvényes alapja hiányzana. Vizsgálni kell tehát azt, vájjon a kormány a panasszal megtámadott rendeletek kiadása által tulépte-e az 1924. évi IV. t.-c. 4. §-ában részére adott törvényes felhatalmazást. Az ebben a törvényszakaszban foglalt felhatalmazást a kormány arra az esetre kapta, ha a törvény végrehajtása során az tűnnék ki, hogy az abban kilátásba vett intézkedések nem elegendők arra, hogy az államháztartásnak az egyensúlya a 2. §-ban emiitett pénzügyi tervezetben megállapított időtartam alatt egészséges és tartós alapokon eléressék, és a felhatalmazással a kormány a 4. §. további szövege szerint „oly mérvig és oly módon" élhet, „amint az szükséges ahhoz, hogy a jelzett cél (t. i. az államháztartás egyensúlyának egészséges és tartós alapokon való biztosítása) eléressék." A törvény végrehajtása a kormány feladata. A törvény végrehajtása során tehát a kormány van abban a helyzetben, hogy vizsgálja és megállapítsa azt, vájjon a törvényben kilátásba vett és végrehajtott intézkedések elegendők-e az államháztartás egyensúlyának egészséges és tartós alapokon való elérésére. Ha a kormány feladatát tevő ennek a vizsgálatnak és megállapításnak eredménye az, hogy a foganatosított intézkedések az emiitett cél elérésére nem elegendők, a kormánynak kell — a törvény 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján — a cél elérését bizíositó további intézkedéseket haladéktalanul megtennie. A kormány megitélése körébe tartozik tehát egyrészt annak megállapítása, hogy elegendők-e a törvényben kilátásba vett és végrehajtott intézkedések a cél elérésére, másrészt annak elhatározása, hogy mily intézkedések azok, amelyeket a törvény végrehajtása során megtett intézkedéseken felül a cél érdekében még meg kell tenni. A törvény célja az ország állampénzügyi egyensúlyának biztositása. Ennek a célnak elérése érdekében állította fel a kormány a Nemzetek Szövetségével létesített megállapodás alapján a törvény 1. §-ába foglalt jegyzőkönyvekben részletezett programmot, amelyet a törvényhozás a jegyzőkönyveknek törvénybeiktatása utján a törvény 1. §-ában elfogadott. A törvény 1. §-ába foglalt II. számú jegyzőkönyv IV. cikkében ki van mondva, hogy a kormány a nemzetgyűléstől tágkörü felhatalmazást köteles kieszközölni a jegyzőkönyvekben megállapított s esetleg később módosítandó programm keresztülvitelére, úgyszintén arra is, hogy „az így megállapított, vagy így módosított programm határai közt minden intézkedést megtehessen, amely megitélése szerint szükséges annak biztosítására, hogy a helyre-