Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Törvényhatósági ügyek 15 állítás időszakának bevégeztével a költségvetés egyensúlya egészséges és tartós alapokon nyugodjék." Az emiitett jegyzőkönyvi rendelkezésnek a törvénybe iktatásával a törvényhozó már előre hozzájárult ahhoz, hogy az intézkedések szükségességét a kormány belátása szerint állapítsa meg. A törvény 4. §-ában adott felhatalmazásnak, mint a II. számú jegyzőkönyv IV. cikke szerint kieszközlendő felhatalmazás kiegészítő részének, szintén csak azt az értelmet lehet tulajdonítani, hogy a kormány megtehet minden intézkedést, amely az ő megítélése szerint az államháztartás egyensúlyának egészséges és tartós alapokon való elérésére szükséges. Hogy az intézkedések szükségességének megítélését a törvényhozás a kormányra bízza, nyilvánvaló nemcsak a II. számú jegyzőkönyv IV. cikkének és a törvény 4. §-ának idézett rendelkezéseiből, hanem az 5. §. második bekezdésében foglalt abból a rendelkezésből is, hogy bár a kormány a különben a törvényhozás hatáskörébe tartozó, de a törvényes felhatalmazás alapján rendelet utján megtehető intézkedéseket s ezek közt az 5. §. harmadik bekezdése szerint a 4. §. alapján tetteket is, a nemzetgyűlés 33-as ellenőrző bizottságának előzetesen bejelenteni köteles, „a bizottság határozata nem akadályozhatja meg azt, hogy a kormány a kilátásba vett rendelkezéseket életbeléptesse, avagy a szükségeseknek itélt intézkedéseket megtegye." Különben is a kormány az államháztartás egj^ensulyának egészséges és tartós alapokon való elérésére szükséges intézkedések megtételére nyert felhatalmazást. Abból pedig, hogy a szanálás eddig eltelt időszakában az állami bevételek és kiadások egyensúlyban állottak, még nem állapitható meg az, hogy ez az egyensúly egészséges és tartós alapokon nyugszik. Az egyensúly alapjának egészséges és tartós voltát az egyensúly időleges elérése még nem tüntetheti fel és ennek az alapnak tartóssá és egészségessé tétele a költségvetési egyensúly időleges elérésén túlmenő intézkedéseket is igényelhet. Hogy a kormány által tett intézkedések az említett cél elérésére a maguk egészében szükségesek voltak-e, annak megítélésére, a törvény ismertetett rendelkezései szerint, maga a kormány hivatott. Ha ebben a megítélésben a kormány tévedett volna, s ha ennélfogva a későbbi fejlemények annak megállapítására vezethetnének, hogy a kormány az államháztartás egyensúlyának elérése érdekében oly intézkedéseket is tett, amelyekre szük ség egyáltalán nen. lett volna, ez lehet a kormány felelősségének alapja, de a megtett — és szükségességük szempontjából a kormány megítélésére bízott — intézkedések törvényességét és ezzel érvényességét nem érintené.