Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Törvényhatósági ügyek 13 intézkedésnek már előre azt a hatályt adja, mintha az intézkedést maga a törvényhozó tette volna. Ily értelmű felhatalmazást foglal magában a törvény 4. §-a is. E törvényszakasz szövege szerint ugyanis a kormány felhatalmazást nyert az államháztartás egyensúlyának egészséges és tartós alapokon való elérése céljából szükséges minden intézkedésnek anélkül leendő megtételére, hogy e miatt előzetesen a törvényhozáshoz kelljen fordulnia. A törvényhozáshoz pedig a kormánynak — ily felhatalmazás nélkül — csak oly intézkedések megtétele céljából kellene fordulnia, amelyek különben a törvényhozás hatáskörébe tartoznak. A felhatalmazás tehát a törvény szövege szerint is a különben a törvényhozás elhatározása körébe tartozó intézkedéseknek a törvényhozás előzetes meghallgatása nélkül való megtételére vonatkozik. E tekintetben minden kétséget eloszlat a törvény 5. §-ának első és harmadik bekezdéseiben foglalt az a rendelkezés, amely szerint a kormány azokban az esetekben, amelyekben oly intézkedésről van szó, amely felől a határozás az ország alkotmánya értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a tervezett intézkedést — és pedig kifejezetten a 4. §-ban adott felhatalmazás alapján foganatosítható intézkedést is — a nemzetgyűlés által e célra külön alakitandó ellenőrző bizottságnak előzetesen bejelenteni köteles. Ebből a rendelkezésből is nyilvánvaló, hogy a kormány a 4. §-ban oly intézkedések megtételére nyert a törvényhozástól felhatalmazást, amelyek megtétele egyébként a törvényhozás hatáskörébe tartozik. A kormány tehát a törvény 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján — természetesen csupán a felhatalmazás keretében — rendeleti uton jogositva volt a különben a törvényhozás hatáskörébe tartozó intézkedéseket, tehát oly intékedéseket is megtenni, amelyek az érvényben álló törvényekkel ellentétben állanak. A törvény 2. §-a egyébként kifejezetten is kimondja, hogy a törvényhez csatolt mellékleteken részletezett intézkedéseket a kormány rendeleti uton, a fennálló törvényektől eltérően is megteheti. Minthogy pedig a kormány a törvény 4. §-ában a törvényhez csatolt mellékletekben részletezett intézkedések megtételére nyert felhatalmazást, a dolog természetéből és a törvény célzatából folyik, hogy ezek a további intézkedések is megtehetők a fennálló tőrvényektől eltérően. , Ezekből következik, hogy egymagában véve az, hogy a kormány megtámadott rendelkezései az érvényben álló törvényekkel ellenkeznek, ezeket a rendelkezéseket törvénytelenekké és ennek folytán érvénytelenekké nem teszi. IV. Ez a törvénytelenség és érvénytelenség azonban előállana abban az esetben, ha a kormány az érvényben álló törvényekkel