Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

6 Közigazgatási jog tása tárgyában kiadott 177.300/1924. B. M. sz. körrendelet 3. §-a a kellő gyakorlattal biró tisztviselő alkalmazásának biztositása erdekében ugyan elrendeli, hogy ott, ahol egy jegyző van, a jegyzői állásra a főszolgabiró csak olyan törvényes minősítéssel biro egyént jelöljön, aki a választást közvetlen megelőző tiz éven belül legalább öt éven át jegyzői vagy segédjegyzői állást töltött be, azonban ez az utasítás csak figyelmeztetés jellegével birhat, amelyet a discretiós jogkörén belül a főszolgabiró mérlegelhet, de azt akkép alkalmazni, hogy alkalmazásával a törvény rendelkezései megsértessenek, nem jogosult. A kijelölés jogát és módját ugyanis a törvény szabályozza és nincs olyan törvény, amely az 1868 :XXII. t.-cikk 77. §-ában biztosított discretionális jogot korlátozná. Ha pedig nem az volna, akkor a miniszternek ez az intézkedése joghatályos nem lehet, mert az 1924 :IV. t.-cikk alapján a kormány nem kapott felhatalmazást arra, hogy a rendeleti jogalkotás keretében, a jegyzői választásoknál a kijelölés jogát és módját korlátozhassa. (1925. nov. 10. 4482/1925. K. sz.) 3. 1886.XXII. t.*c. 77—81. §. Törvénybe ütköző az olyan (községi elöljáró) választás, amely a felekezeti különösé? gekre fektetett jelölés alapján történt. Kb. A választásról szerkesztett jegyzőkönyvben foglalt adatak szerint Ó. község képviselőtestülete elhatározta, hogy a vallásfelekezeti béke megóvása céljából a községi elöljárói állásokra három évenként felváltva egyszer református, másszor pedig római katholikus vallásuakat kiván jelöltetni és ennek a határozatnak értelmében a községbeli tanácsbeli állásokra a jelölést és a választást is megejtette. Fellebbezés folytán P. vármegye törvényhatósági bizottsága a községi képviselőtestületnek ezen határozatát megsemmisítette, a határozat értelmében történt jelölést és az ez alapon megejtett választás eredményét azonban helybenhagyta. A panaszosok azt kérik, hogy a községi tanácsbeli állásokra történt választás semmisittessék meg, mivel a választás a vármegyei törvényhatósági bizottság által megsemmisített határozat szellemében megejtett jelölés alapján történt s igy a képviselőtestület a jelölés jogában, a választók pedig a választói joguk gyakorlásában korlátozva voltak. A bíróság a panaszt helytállónak találta. A felvett jegyzőkönyv szerint az elöljárói állásokra történt jelölések a „hivatkozott határozat szellemében" annak irányelvei szerint történtek. Már pedig a képviselőtestület jelzett határozatának a törvénnyel összeegyezhetetlen intencióiból folyó jelölés alapján eszközölt választás, ha maga a választási eljárás meg is