Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Magánjog. XXVII határozatok, kizárván azt oly esetben, amikor a bűnvádi eljárást indokoló gyanú alaposnak mutatkozott és megállapítván az igényt akkor, amikor az ujrafelvétel folytán kitűnt, hogy nem is követtek el bűncselekményt. A fiatalkorunkra kiszabható fogházbüntetés esetéről szól a 492. és 493. sz. határozat; az utóbbi a korrekcionalizáiásnak az elévülésre gyakorolt hatásáról is rendelkezvén. Magánjog. Személyi jog. A jogi szémélyek tanában alapvető döntésekkel találkozunk; a 494. sz. határozat az alapítvány, a 496. sz. határozat pedig az egyesület (H—i nemzeti munkapárt) létesítésének feltételeit határozza meg, a jogképességet függetlenitvén a közjogi előfeltételektől. Családjog. A házassági jog terén a 497. sz. határozat a házasság okából tett ajándékozás hatályának fennmaradását mondja ki arra. az esetre, ha a házasság az ajándékozó halála miatt nem jött létre. Érvénytelen a házasság, ha a nő elhallgatta, hogy a házasság előtfc iparszerü kéjelgést folytatott. (498. sz.) A házasság jelbontásának egyes okairól (az anyóssal együttlakás megtagadásával elhagyás, megfertőztetés, házastársi kötelesség megsértése) szólanak a 499—503. sz. határozatok. Csak az alperes kérheti viszontkereset nélkül is a felbontás esetére felperesnek is vétkessé nyilvánitását, ellenben a bontókeresettől elállott felperest ez a jog nem illeti. (503/a. sz.) Elmebeteg házastársnak házassági perben nincs alperesi perképessége. (503. sz.) A nőtartás körében az 504. számú határozat kimondja, hogy a nő végleges tartási követelését jogfenntartás nélkül is külön perben érvényesítheti, ha a férj magatartása okozta azt a mulasztását, hogy a bontóperben ezt az igényt nem érvényesitette. Külön perben követelhető a tartás biztositása is. (508. sz.) Kisbirtokos nem vétkes nő nem kényszerithető arra. hogy cselédmunkával tartsa el magát. (505. sz.) A kereset beadása előtt 6 hónál nem hosszabb időre — a késedelem indokoltságának kutatása nélkül — jár a tartás. (506. sz.) Az 507. és 509. sz. határozat arról szól, hogy mily esetben kötelesek a férj szülei fiuk nejének tartására. Az ágy- és asztaltól különélésre megszabott idő elteltétől számitandó 3 hónap (100. §.) elmulasztását igazolással nem, hanem csak a jog érvényesítését gátló akadályok fennforgásának kimutatásával lehet orvosolni. (510. sz.) A nő jogát férje nevének viselésére, valamint leánynevének viselésére pontosan szabályozzák az 511. és 512. sz. határozatok. Szor jetházasság a budapesti tábla szerint semmi vonatkozásban sem tekinthető házasságnak. (513. sz.) Közös lakás berendezési tárgyainak sem tulajdonosáról, sem rendeltetéséről nem lehet eldönteni addig, mig a házasság fennáll. (514. sz.) A közszerzemény meghatározásával, kiszámításával és a nő külön vagyonával tüzetesen foglalkoznak