Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Pénzügyi jog. Büntetőjog. XXI bíróság elé Bem tartozik községi jegyzői lakás visszaboesátása (295. sz.), törvényhatósági közigazgatási bizottsági tagok válás/, üísa (29f,. sz.). székesfővárosi törvényhatósági közkórházi orvosnak elbocsátáson alapuló illetménykövetelése (297. sz.), községi iskolaszéki gondnok választása (298. sz.), állami tisztviselő nyugalomba helyezése, végkielégítése, szabályszerű elbánás alá vonása (301. sz.), állami vasgyári alkalmazott járandósága (-502. sz.); hadiévek beszámításának kérdése a nyugdijazás esetén kivül. (303. s/..i E biróság elé tartozik: posta s távirda tisztviselő illetménye (299. sz.) állatorvosi kiszállással felmerült költség viselésének kérdése (300. sz.). Büntetőjog és büntető eljárás. A Btk. általános részét tárgyazó határozatok közül a Btk. 2. 8-áról szól a 304. sz. határozat, amely szerint nem szolgálhat e §. ÍIlapjául az, hogy a cselekmény elkövetése és az Ítélethozatal közötti időben hatályát vesztette az a rendelet, amely a cselekmény büntetendővé nyilvánitotta, az u. n. kerettörvényt ugyanis mindig azzal a tartalommal kell alkalmazni, amellyel a keret a cselekmény elkövetése idejében kitöltve volt. A törvény területi ]>.atályát magyarázza a 305. sz. határozat, amely szerint a magyar büntető törvény (1921:111. t.-c) akkor is alkalmazandó, ha e törvény kihirdetése idejében megszállás alatt volt az a terület, ahol a vádbeli cselekményt elkövették. A büntetés végrehajtásának felfüggesztésére sajtó utján elkövetett rágalmazás esetében érdekes adalékot nyújtanak a 306. sz. a. közölt határozatok; a fogházi munka alól felmentésről szól a 431. sz. határozat. Érdekes a Kúria állásfoglalása az 1926:VIII. t.-c. alkalmazása tekintetében (307. sz.) arról, hogy e törvényt a Kúria miképen kívánja alkalmazni, különösen abból a szempontból, hogy a jogerősen elitéltekre, valamint a semmisségi panasz visszautasítása esetében a törvény nem alkalmazható, hogy a valorizáció kérdésében a Kúria csak az iratok alapján határoz. A mellékbüntetések tartamát szabja meg a 308. és 309. sz. határozat, amely szerint bűntettnek vétséggé lefokozása estében a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése 1—3 évig terjedhet. Kísérlet a cselekmény, ha a pisztoly puskapora nedvessé válta miatt nem lobbant lángra. (310. sz.) A kísérletnek az előkészületi cselekménytől elhatárolását adja a. 345. sz. határozat. Felbujtó az, aki mint a forradalmi törvényszék tagja, halálos ítélet hozatalában részt vett (311. sz.); lopásban tettei társ, aki az istállóból kivezetett lovat tovább vezette. (311/a. sz.) Elmetehetség megzavarása csak akkor zárja ki a beszámítást, ha az akarat szabad elhatározását lehetetlenné teszi. (312., 313. sz.) A jogos védelem esetei (314—317. sz.) között fontos annak a kijelentése, hogy a szülő — bár jogtalan - támadása elől a gyer-