Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XXII Összefoglaló ismertetés. mek lehetőleg kitérni tartozik ugyan, de a jogtalan és közvetlen támadás elháritása nem jogtalan akkor, ha a támadás a testi épséget veszélyezteti. (316. sz.) Az előzetes letartóztatás akkor is beszámítandó, ha nem biróság rendelte el. (318. sz.) Az összbüntetés alkalmazását szabályozza a 319., 320. és 491. sz. határozat. Az amnesztia egy esetéről szól a 321. sz. határozat. Az elévülést félbeszakítják & nyomozott egyén tartózkodási helyének ismeretessé válása után az ő letartóztatása iránti birói intézkedések (322. sz.), bíróilag elrendelt sürgetések (323. sz.), segédhivatali alkalmazott sürgetése azonban nem. (324. sz.) Egyesítés esetében a megszakítás csak arra az ügyre hatályos, amelyben a megszakító intézkedés történt. (325. sz.) Elévülés kérdésében nincs igazolás. (328. sz.) Magáninditvány alakja s határideje. (327—329. sz.) A Btk. különös részre. A m. kir. Kúria királysértés miatt bünteti azt, aki a trónfosztott király ellen, vagy a meghalt király emléke ellen az ő törvényes uralkodásának idejével és tényeivel vonatkozásban a detronizáló törvény után követ el olyan cselekményt, amely a király sérelmére elkövetett cselekmény tényálladékát kimeríti, a detronizálás utáni időre vonatkozó sértés a meghalt ember meggyalázásának vétsége. (Bv. 22. §.) (330. sz.) A kormányzó nevének meggyalázó kifejezéssel kapcsolatos használata akkor is kormányzósértés, ha a meggyalázó kifejezés más egyén ellen irányul, valamint akkor is, ha a kifejezést kérdés alakjában használták. (331., 332. sz.) A zsidóság elleni izgatás gyakori eseteiben elvi döntés a 333. sz. határozat, amely szabatosan meghatározván a hitfelekezet, a néposztály, a nemzetiség fogalmát, a zsidóság elleni izgatást hitfelekezet elleni izgatásnak állapitja meg. Izgatás bűnösségét nem zárja ki az, hogy az állított tények valók. (334. sz.) A büntevő feldicsérésének nem feltétele az, hogy a feldicsért egyén valóban elkövetett bűncselekmény miatt el legyen ítélve, hanem az is elegendő, ha a tettes a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított cselekményt általánosságban magasztal. (335., 336. sz.) A szemérem elleni bűncselekmények körében pontos meghatározását adja a Kúria a nyomtatvány fajtalanságának (337-, 338. sz.) A vallás elleni bűncselekmények körében megvonja a határvonalat az istenkáromlás vétsége, a káromkodás kihágása (Kbtk. 51. §.) és nem büntethető egyszerű káromkodás között. (338. sz.) Kettős házasság nincs akkor, ha nem állapitható meg, hogy a vádlott házassága alakilag érvényes (339., 340. sz.): nem állapította meg ezt a Kúria Oroszországban 1918. évben kötött házasság tekintetében, mert az ott fennálló jogszabályokat nemzetközi összeköttetés hiányában nem lehetett megszerezni (339. &•&). Az ember élete elleni bűncselekmények körében igen tanulságosak a 341—344. sz. a. határozatok, amelyek a praemeditationak adják szabatos meghatározását, - továbbá a 346—353. sz. határozatok,