Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Pénzügyi jog. XVII előállított vályog- (125. sz.), gyepmesterí telepen hullabőr és husliszt eladása (126. sz.), gyapjukereskedés (127. sz.), önálló kovácsmester közbirtokossági munkája (130. sz.), jótékony egyesület kereseti tevékenysége (131. sz.), szatócs áruiért kapott terményellenérték eladása (132. sz.), ruhatári dij (133. sz.), értékpapirforgalmi ügyletekből származó jutalékbevétel (146. sz.), ingatlan bérbe (albérbe) adása (148. sz.), penzió személyzetének élelmezésére fordított ételek értéke (153. sz.); áru eladási árának a vevőtől behajthatatlansága esetében az ügynök általi megfizetése (145. sz.); azállamvasutnak nem forgalmi természetű bevétele (156. sz.), saját vevőtől visszavásárolt áru továbbadása (158. sz.), szőlőbirtokos saját termésű borának az ő borkereskedésében értékesítése (158. sz.j; a vámköteles áru akkor is, ha mint saját tulajdon hozatik be. (161. sz.) Ellenben nem adóköteles: hitelben történt áruvásárlás után fizetett kamat (113. sz.), az apa azon a címen, hogy keresetűző fia még kiskorú (114. sz.), ártéri árokból kitermelt fa (116. sz.), kizárólag őstermelőkből álló szövetkezet, ha csak tagjai terményeit értékesiti (118. sz.), saját kertgazdaság terményeinek piacra vitele (119. sz.). csak jutalékért szolgáló alkalmazott ily bevétele (120., 137. sz.), ménló fedeztetési dija (122. sz.), állattenyésztő juhai gyapjának és tejének (sajt, turó) értékesítése (128. sz.), szegődményes községi kovács (129. sz.), egyesületi jelvények eladása és vendéglői helyiség bérbeadása (131. sz.), kegyúri kötelezettség alapján kiszolgáltatott fa értéke (124. sz.), tüzbiztositási kártérítés (135. sz.), köszénterület kiaknázási jogának ellenértéke (136. sz.), alkalmi bálrendezésből eredő bevétel (138. sz.), stornodij (40. sz.), jogosítvány átruházása (136., 140. sz.), oly jogügyletből származó bevitel, amely után okirati illetéket róttak le (142. sz.), cég künnlevő követelés-.ének kilépő cégtárs részére kiadása (143. sz.), egyéni cégnek közkereseti társasággá alakulása esetében a társaságban maradt cégtulajdonos által eladott terményeknek kiadott ára (144. sz.), hazai ezüst- és aranypénz eladásából eredő bevétel (147. sz.), takarmánykereskedő lovaitól elfogyasztott zab és széna értéke (149- sz.), csomagoló anyag költsége (154. sz.), malom bérösszege (159. sz.), behozott áru, ha a vámot visszatérítik. (162. sz.) Az adókötelezettségen nem változtat, hogy ellenértékül váltót adtak akár csak fedezetül is. (141., 145. sz.) Az ügylet az áru megrendelésével és a megrendelés elfogadásával megkötöttnek tekintendő. (150. sz.) Az egész átvételi ár után jár az adó, ha a felek közti viszony nem bizomány, hanem rendes adásvétel. (152. sz.) A munkateljesítményért kapott ellenértékből nem lehet levonni azon a címen, hogy a vállalkozó a munka egy részét másokkal végezteti s ezek bérét helyette a vele szerződő fél fizette ki. (155. sz.) Az adóalap becsléssel megállapítását nem indokolja az, hogy a számlabeli ár, amely után a vámot és az adót lerótták, az áru napi értékének Térfy : Döntvénytár 1926. H