Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

XVJII Összefoglaló áttekintés. már nem felel meg. (160. sz.) Adórövidítés esetében az Adóügyi Útmutató és Ellenőrző Hivatal kötelezi az adózót a megrövidített összeg befizetésére. (165. sz.) Adópótlék nem jár vissza azon a címen, hogy az adózó a fizetésben akadályozva volt. (166. sz.) Becslés utján nem lebet az adót felemelni, ha az adózó bevételeit pontosan bejegyzi. (167., 168. sz.) Az adóátalányozási egyességet egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. (169—171. sz.) Csak összegszerűen már kiadott adó ellen van helye panasznak, elvi kijelentés ellen nincs. (172., 172/a.) Bélyeg szabálytalan felragasztása miatt a forgalmi adót fel lehet emelni. (173. sz.) Fényűzési forgalmi adó tárgya a Síel elektrik és a Valabby néven forgalomba hozott szőrme. (174., 175. sz.) Az értékpapirforgalmi adó körében: ily adó alá értékpapírnak csere címén átruházása csak akkor esik, ha értékpapírt adnak cserébe (176., 177. sz.); magánféltől kapott megbízás esetében a bizományos mind a vételi, mind az eladási megbízás alapján kötött ügylet után köteles leróni (179. sz.); a belföldi bank által külföldi banktól vétel nem adóköteles. (180. sz.) A közadók kezelése körül (a forgalmi adóról szóló részben ismertetetteken felül): a határozat indokolása csak akkor lehet önálló panasz tárgya, ha az ügyfélre hátrányos tény megállapítást tartalmaz (184. sz.); ügyvéd által képviselt fél az ő saját kezéhez történt kézbesítéstől számított haáridő alatt is beadhatja fellebbezését (185. sz.); posta uján beadott beadvány beadási időpontja a postára adás. (186. sz.) Az illetékek körében: hogy részvények névértékének az uj részvényekért kapott felpénzekből felemelése esetében az uj részvények után járó illetéken felül lehet-e a régi részvények névértékének felemelése után külön részvénykibocsátási illetéket követelni, ellentétes határozatok vannak. (188., 189. sz.) A vagyonátruházási illetéket elsősorban az köteles fizetni, aki a szerződésben elvállalta (193., 194. sz.); búzában megállapított vételár esetében a biiza áremelkedése címén nem lehet pótilletéket kivetni (195., 198-, 201. sz.), egyes határozatok a bejelentés helyét és idejét tárgyazzák (198., 202. sz.); haszonélvezet átruházása is vagyonátruházás (205. sz.); kőszén kiaknázására való jog átruházása nem bérleti, hanem vételi szerződés (214. sz.), viszont épület felépítésére éveken át szedhető bér fejében vállalt kötelezettség nem átruházási vagy bérleti, hanem építési szerződés (213. sz.); állami ingatlanátruházási illetékre \ cnatkozó szabályokat városi átruházási illetékre nem lehet alkalrrazni. (206. sz.) Ha a bevallás aggályos, becslésnek csak kiszabás előtt lehet helye. (209. sz.) Öröklési illetéket pusztán községi elöljárósági értékelés alapján nem lehet megállapítani. (215. sz.) Okirati illeték tekintetében: Bűnügyi meghatalmazás illetékére nincs befolyása annak, hogy járásbirósági vagy törvényszéki ügy-