Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

138 Hatásköri ügyek. ság ugyanazon felek között, bár más-más alapon értékelt, de lényegében azonos pertárgyra vonatkozóan és ugyanazon jogviszony tekintetében, vagyis ugyanannak az ügynek érdemében határozott. A felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatásköréek megállapításával kellett megszüntetni a következő okokból: A gyámügyről szóló 1877:XX. t.-c. 11. §-ának utolsóelőtti bekezdésében foglalt azt a törvényes rendelkezést, amely a törvényes születésű kiskorú gyermekek és unokák részéről szülőik vagy nagyszülőik részére és viszont fizetendő tartásdijak összegének megállapítását azokban az esetekben, amidőn a tartási kötelezettség nem vitás, álalában a gyámhatóság hatáskörébe utalta voll, ugynezen törvényszakasz utolsó bekezdésével együtt a Ppé. 21. §-ának első bekezdése hatályon kivül helyezte ugyan, amiáltal ezekre a nyilvánvalóan magánjogi természetű ügyekre vonatkozóan, különösen az unokák és a nagyszülők egymásközti viszonyában, a rendes biróság szabálykénti hatásköre helyreállott. Azonban a Ppé. 21. §-ának második bekezdése a rendes birósági hatáskör szabálya alól egyidejűleg kivételt állapitott meg, kimondván, hogy ha a szülők között házassági per még nincsen folyamatban, de különválva élnek, ugy a gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében ideiglenesen a gyámhatóság határoz. A bontó kereset meginditása, vagy az előzetes békéltetés kérése után a döntés joga a gyermekek ideiglenes elhelyezése és tartása kérdésében a Pp. 674. §-a értelmében a perbiróságra száll át. A törvényesen válófélben levő, avagy törvényesen elvált szülők gyermekeinek végleges elhelyezése és tartása kérdésében pedig az 1894:XXXI. t.-c. 95. §-ának első bekezdése mellett az 1894-.XXXI. t.-c. 96. és 97. §-ainak a gyámhatóság hatáskörére vonatkozó rendelkezései szintén érvényben maradtak, amelyeket ugyanis sem a polgári perrendtartásnak az államhatalmi hatásköröket egyáltalán nem érintő 413. §-a, sem a polgári perrendtartás életbeléptető törvényének 21. §-a, sem más ujabb jogforrás hatályon kivül nem helyeztetett. Ennek megfelelő rendelkezést tartalmaz az 54.404/1915. B. M. számú rendelet V. pontja is. Az 1894:XXXI. t.-c. 96. §-a szerint a házassági per birósága a határozást a gyermekek elhelyezése és tartása kérdésében a rendelkezésére álló perbeli adatok elégtelensége esetében a gyámhatóságra hárithatja át. A 97. §. szerint pedig még abban az esetben is, ha a rendes biróság a gyermekek elhelyezése és tartása felől a bontóper folyamán már érdemben határozott, a gyámhatóság ettől a határozattól eltérőleg intézkedhetik akkor, ha a biróság határozata a megváltozott körülmények következtében a gyermekek érdekeinek többé nem felel meg. Az 1894:XXXI. törvénycikk fentidézett 95., 96. és 97. faiban foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből okszerűen követ-