Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Hatáskör polgári ügyekben. 139 kezik, hogy a rendes bíróság hatásköre a törvényesén elváló szü­lők gyermekeinek elhelyezése és tartása tárgyában a bontóper folyamatba tételével kezdődik és az újra fel sem vehető eljárást befejező bontó Ítéletnek jogerőre emelkedésével véget ér, vagyis ezután az utóbbi időpont után a gyermektartás kötelezettsége és a hozzájárulás mérve tekintetében felmerülő viás kérdésekre nézve a rendes bíróságnak csupán a bontóper tartamára terjedő hatás­köre véglegesen a gyámhatóságra hárul át. Minthogy pedig a jelen esetben a bontó per, amelynek során a rendes biróság a felek kiskorú gyermekének elhelyezése és tar­tása kérdésében is döntött, a felek között már jogerősen befeje­ződött; minthogy továbbá ezúttal a tartásdíj ujabb megállapítására irányuló igény a körülmények megváltozására van alapítva; mindezeknél fogva ebben az ügyben a rendes biróség hatáskörét az 1894:XXXI. t.-c. 97. §-ához képest az ujabb igény elbírálására ki nem terjedőnek kellett tekinteni és a rendelkező rész értelmé­ben kellett határozni. (1925. nov. 36. Hb. 47. sz.) 285. 1912:LIV. t.sc. 21. §. Örökbefogadott gyermek által az örökbefogadó atya ellen tartás iránt indított követelés rendes biróság hatáskörébe tartozik. Hb. III. Jogszabály, hogy a magánjog körébe tartozó jog­viták, hacsak a törvény vagy más törvényes jogforrás kivételt nem tesz, általában a rendes biróság hatáskörébe tartoznak. A kiskorú törvényes gyermekek és unokák részéről szülőik, illetőleg nagyszülőik részére és viszont, úgyszintén az örökbe­fogadott gyermek részére fizetendő tartás kötelezettségének és a tartásdijak összegének megállapítására irányuló igények, mint magánosoknak a családjogon alapuló igényei, kétségkívül ma­gánjogi természetűek. így az előbb idézett jogszabály értelmébeu a tartás kötelezettségének megállapítására irányuló igények már az 1912: LIV. törvénycikk hatálybalépte előtt is a rendes biróság hatáskörébe tartoztak. A tartásdíj összegének megállapítására irányuló igények pedig minden esetben szintén oda tartoztak volna, ha a gyámügyről szóló 1877 :XX. t.-c. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése kifejezetten nem állapította volna meg ezekre az utóbbi ügyekre abban az esetben, ha a tartási kötelezett­ség jogalapja a felek között nem vitás, a közigazgatási hatóság (gyámhatóság) hatáskörét. Az 1877:XX. t.-c. 11. §-ának- két utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket azonban az 1912:LIV. t.-c. 21. §-ának első bekezdése hatályonkivül helyezte, aminek folytán a fent megjelölt személyek között a pusztán tartásdíj összegének megállapítására riányuló igények tekintetében is — 1915. évi ja­nuár hónap 1. napjától kezdődően — a rendes biróság hatáskörére

Next

/
Thumbnails
Contents