Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Törvénykezési illeték 121 Kb. A panaszolt illeték a panaszostól ítéleti illeték címén követeltetik. A felterjesztett iratok szerint az adonypuszfiaszabolcsi Hangya fogy. és ért. szövetkezetnek a panaszos elleni 130.000 K tőke és járulék iránti perében a szekszárdi kir. törvényszék P. 1105/19217. szá malattt hozott Ítéletével felperest keresetével elutasította és az alperes perköltségeinek megfizeésére kötelezte. A felperes fellebbezése alapján hozott P. III—1697/11—1921. sz. ítéletével a pécsi kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta, majd a felperes felülvizsgálati kérelme alapján a kir. Kúria P. IV—4521/4— 1922. szám alatt hozott végzésével a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta és a fellebbezési bíróságot további eljárásra, a tényállásnak szabályszerű megállapításra és ezután uj határozat hozatalára utasította. Az uj eljárás megindítása után, de annak befejezése előtt a peres felek a pécsi kir. Ítélőtáblához benyújtott közös kérvényben bejelentették, hogy perenkivül kiegyeztek és a per megszüntetését és az iratoknak a szekszárdi kir. törvényszékhez való visszaküldését kérték s ez alapon a pécsi kir. ítélőtábla P. III. 1311/31—1923. sz. alatt az elsőbirói ítélettel hatályon kívül helyezésével permegszüntető végzést hozott. Az 1914:XLII. t.-c. 20. és 60. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett nem lehet vitás, hogy az adott esetben a kincstár illetéket jogosan követelhet, kérdés csak az lehet, hogy azt ki és mi alapon tartozik fizetni. E részben tekintettel arra, hogy a bíróságon kívül történt megegyezésre alapított perbeszüntetés a fellebbviteli eljárás során, tehát akkor következett be, amikor a perben csupán az elsőbirói ítélet volt, irányadónak csupán az elsőbirói Ítélet rendelkezései tekinthetők. Minthogy pedig az elsőbirósági ítélet szerinti a felperes keresetével elutasittatott és az alperes perköltségeiben is marasztaltatott s a panaszos alperes részére érték sem Ítéltetett oda s így az 1914:XLII. t.-c. 55. §-ában foglalt rendelkezések alapján az adott esetben a panaszostól ítéleti illetéket követelni nem lehet, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (7179/1925. P. sz.) 239. 1914:XLII. t.*c. 85. §. Utólagos bélyegilletéklerovást pusztán abból a tényből, hogy a lerótt bélyegek hivatalos felülbélyegzése később keletű, megállapítani nem lehet. (Kb. 16.696/1924. P. sz.) 240. 1921:XXXI. t.sc. 24. §. Mimkásbiztositási biróság előtt segély iránt inditott perben illeték a biztositottnak nem tekinthető féltől sem követelhető. Kb. A per az 1921:XXXI. t.-c. Í5. §-a 4. pontja alapján a munkaadó által szolgáltatandó segély iránt indíttatott a munkásbiz-