Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

102 Pénzügyi jog. nük épen ugy elsősorban kell azt érvényesíteni, mint jogelődjük ellen kellett -volna. A kiszabás alapjául szolgáló szerződésben az illeték meg­fizetését az időközben meghalt vevő vállalta magára és az, hogy jogutódaitól az illetéket behajtani nem lehet, bizonyítva nincs, a panszos eladót tehát az illeték megfizetése alól egyelőre föl kellett menteni. (409/1925. P. sz.) 194. 1920:XXXIV. t.*c. 21. §. A vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezett felet az illetékfizetési kötelezettség alól a pénzügyi jog szerint nem mentesiti az, hogy az illeték fizetését a vele szerződő illetékmentes fél magára vállalta. (Kb. 8052/1924. P. sz.) 195. 1920:XXXIV. t.sc. 25. §. Ha a vételár kifizetése kü* lönböző időben búzában teljesitendő, a buza áremelkedése cimén pótlólag illetéket kivetni nem lehet. Kb. A panaszolt illeték a panaszos terhére azért szabatott ki, mert a Ysk. 337/1924. tétel alatt illetékezett szerződésben 150 mm. búzában kifejezett vételár az alap illetékezésénél az ügyletkötés időpontjabeli métermázsánkénti 300.000 korona értékkel vétetett számitásba, holott a vételár részletekben volt fizetendő s a telje­sítés időpontjában, 1924 augusztusban 79 métermázsa buza méter­mázsánként 400.000 korona, 1925 januárban pedig 34 métermázsa buza métermázsánként 590.000 korona értéket képviselt, ennek fi­gyelembevételével pedig a vételár az alapkiszabásnál alapul vett 45,000.000 koronával szemben 62,760.000 koronát tett ki. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. VI. cimében, illetőleg a kiszabási iraton hivatkozott 1924. évi 5001. és 5003. számú pénzügyminiszteri rendeletek 4. és illetőleg 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint adásvételi ügyeleteknél az illeték kiszabásának alapja, vagy a vételárnak az ügyletkötés időpont jabeli értéke, vagy az ingatla­noknak az ügyletkötés időpontjabeli, vagy a jogügylet illetékki­szabás céljából történt bejelentésének időpontjabeli törvényszerű legkisebb értéke vagy végül az utóbb emiitett időpontbeli közön­séges forgalmi értéke lehet, amely utóbbi a vételárnak a közön­séges forgalmi értékkel szemben való aggályos volta esetén az illetékkötelezett felekkel való megegyezés, vagy ennek nem sike­rülte esetén hatósági szakértői becslés utján állapítandó meg, de semmi esetre sincs helye annak, hogy amennyiben a vételár külön­böző időben búzában teljesitendő, a búzának a teljesítés időpont­jabeli különböző értéke vétessék a kiszabásnál alapul. Minthogy az adott esetben az alapkiszabásnál az ingatlanok­nak, illetőleg a vételárnak ügyletkötés időpontjabeli értéke — amely a bejelentés időpontjabeli értékkel, tekintettel arra, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents