Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

102 Pénzügyi jog. nük épen ugy elsősorban kell azt érvényesíteni, mint jogelődjük ellen kellett -volna. A kiszabás alapjául szolgáló szerződésben az illeték megfizetését az időközben meghalt vevő vállalta magára és az, hogy jogutódaitól az illetéket behajtani nem lehet, bizonyítva nincs, a panszos eladót tehát az illeték megfizetése alól egyelőre föl kellett menteni. (409/1925. P. sz.) 194. 1920:XXXIV. t.*c. 21. §. A vagyonátruházási illeték fizetésére kötelezett felet az illetékfizetési kötelezettség alól a pénzügyi jog szerint nem mentesiti az, hogy az illeték fizetését a vele szerződő illetékmentes fél magára vállalta. (Kb. 8052/1924. P. sz.) 195. 1920:XXXIV. t.sc. 25. §. Ha a vételár kifizetése kü* lönböző időben búzában teljesitendő, a buza áremelkedése cimén pótlólag illetéket kivetni nem lehet. Kb. A panaszolt illeték a panaszos terhére azért szabatott ki, mert a Ysk. 337/1924. tétel alatt illetékezett szerződésben 150 mm. búzában kifejezett vételár az alap illetékezésénél az ügyletkötés időpontjabeli métermázsánkénti 300.000 korona értékkel vétetett számitásba, holott a vételár részletekben volt fizetendő s a teljesítés időpontjában, 1924 augusztusban 79 métermázsa buza métermázsánként 400.000 korona, 1925 januárban pedig 34 métermázsa buza métermázsánként 590.000 korona értéket képviselt, ennek figyelembevételével pedig a vételár az alapkiszabásnál alapul vett 45,000.000 koronával szemben 62,760.000 koronát tett ki. Az 1920. évi XXXIV. t.-c. VI. cimében, illetőleg a kiszabási iraton hivatkozott 1924. évi 5001. és 5003. számú pénzügyminiszteri rendeletek 4. és illetőleg 2. §-ában foglalt rendelkezések szerint adásvételi ügyeleteknél az illeték kiszabásának alapja, vagy a vételárnak az ügyletkötés időpont jabeli értéke, vagy az ingatlanoknak az ügyletkötés időpontjabeli, vagy a jogügylet illetékkiszabás céljából történt bejelentésének időpontjabeli törvényszerű legkisebb értéke vagy végül az utóbb emiitett időpontbeli közönséges forgalmi értéke lehet, amely utóbbi a vételárnak a közönséges forgalmi értékkel szemben való aggályos volta esetén az illetékkötelezett felekkel való megegyezés, vagy ennek nem sikerülte esetén hatósági szakértői becslés utján állapítandó meg, de semmi esetre sincs helye annak, hogy amennyiben a vételár különböző időben búzában teljesitendő, a búzának a teljesítés időpontjabeli különböző értéke vétessék a kiszabásnál alapul. Minthogy az adott esetben az alapkiszabásnál az ingatlanoknak, illetőleg a vételárnak ügyletkötés időpontjabeli értéke — amely a bejelentés időpontjabeli értékkel, tekintettel arra, hogy