Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Részvénykibocsátási, vagyonátruházási illeték. 101 részvények névértékének felemelése után még akkor is, ha a felpénzeknek tartalékolása csak átmeneti volt is. (Kb. 1924. dec. 17. 12.553/1924. P. sz.) 190. 1920:XXIV. t.*c. 14. §. 1. p. Érdekközösségbe lépő részvénytársaságok részvénycseréje esetében a részvényki? bocsátási illetéket nem a részvények forgalmi értéke alap* ján kell kivetni, hanem a szolgáltatás után, amelyet a kibo* csátó intézet a részvényjegyzőktől az uj kibocsátású rész? vényekért követel. Ha tehát ez a szolgáltatás vagyonbetét, akkor ennek nem a forgalmi értéke az irányadó, hanem az az összeg, amelynek ellenében a vállalat az uj részvényeket jegyzésre bocsátja. (Kb. 84/1925. P. sz.) 191. 1920:XXIV. t.^c. 14. §. 7. pont. Részvények ffleté* keire a kir. kincstár joga csak akibocsátás tárgyában hozott határozat bejegyzésének a Központi Értesitőben való kőzz* tétele napján nyilik meg. (Kb. 1924. okt. 21. 6772/1924. P. sz.) Vagyonátruházási, ajándékozási illeték. 192. 1920:XXXIV. t.5c. 1. §. Abból a körülményből, hogy valaki valamely részvénytársaság részvényeit megszerzi, a részvénytársaság ingatlan vagyonának megszerzése is nem következik mindaddig, amig az egykézbe került részvények továbbadásának lehetősége fennforog, következésképpen ingatlanátruházási illeték sem követelhető. (Kb. 1925. már* cius 3. 2223/1925. P. sz.) 193. 1920:XXXIV. t.*c. 25. §. 2. bek. Visszterhes ingat, lanátruházás illetékét elsősorban az tartozik megfizetni, aki szerződésben elvállalta; jogutódai készfizető kezességgel tartoznak. Kb. Az 1920:XXXIV. t.-c. 21. §-ának második bekezdése szerint a visszterhes ingatlanátruházás illetékét elsősorban az tartozik megfizetni, aki azt a szerződésben magára vállalta, a 22. §. első bekezdésének 1. pontja szerint pedig a 21. §. szerint közvetlenül fizetésre kötelezettek jogutódai a 21. §-ban emiitett személyekkel együtt az illetékért készfizető kezességgel tartoznak. Ezek szerint abban az esetben, ha a szerződő fél az illeték megfizetését magára vállalta, az átruházó fél fizetési kötelezettsége sortartással van korlátozva, ellenben az szerző fél jogutódainak a felelőssége korlátlan, az tehát az átruházó félnek csak második sorban érvényesíthető fizetési kötelezettségét megelőzi és elle-