Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

100 Pénzügyi jog. H. Ö. 157. §-a szabályozza. Az idézett rendelet szerint azokban a községekben, amelyekben adóügyi jegyző van, a községi vagy körjegyzőnek az adótörvényekben, illetőleg törvényes rendelkezésekben megállapított teendőit az adóügyi jegyző önállóan látja el és a jegyzőnek az adótörvényekből, illetőleg törvényes rendelkezésekből folyó felelőssége az adóügyi jegyzőt térbeli. Ebből a törvényes rendelkezésből következik, hogy az adóügyi kezelés körében szükséges minden olyan igazolás, mely a községi elöljáróság részéről esetleg hatósági bizonylat, nevezetesen pedig adóbizonylat formájában történik, az a községi biró mellett a községi vagy körjegyző helyett az adóügyi jegyző által eszközöltetik, mintán az adóügyi jegyző ebben a hatáskörében önállóan jár el s a felelősség őt is terheli. Az idézett törvényes rendelkezéseken alapuló hatáskör s az ezzel kapcsolatos kötelezettségek természetszerűleg kizárólag az adóügyi igazgatás körében illetik meg, illetőleg terhelik az adóügyi jegyzőt s nem vonatkoztathatók az adókezeléssel kapcsolatban nem álló ügyekre még abban az esetben sem, amidőn a bizonyítvány alapjául szolgáló adatokat az adóügyi jegyző tartja nyilván, például az adókezeléssel vonatkozásban nem levő földreform eli gazolása — a szabályrendeleti felhatalmazás nélkül — az adóügyi jegyző htáskörébe nem tartozik. Viszont azonban a fenti törvényes rendelkezések alapján az adóügyi igazgatás körében illetik meg, illetőleg terhelik az adóha azok községi bizonylat formájában jelentkeznek is, hatásköréből ki nem vonhatók s nem utalhatók községi vagy körjegyző hatáskörébe. (116.357/1925. sz.) Részvénykibocsátási illeték. 188. 1920:XXIV. t.*c. 14. §. Részvényilleték azok után az összegek után jár, amelyeket a részvénytársaság a rész* vényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy azokat mire for* ditja. Ha tehát a részvénytársaság régi részvényeinek név* értékét az uj részvények kibocsátása alkalmával befolyt fel* pénzekből emeli föl, akkor az uj részvények után járó ille* téken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi rész* vények névértékének felemelése után. (Kb. 6011/1924. P. sz.) Ellenkező: 189. Ha a részvénytársaság régi részvényeinek névérté* két az uj részvények kibocsátása alkalmával befolyt fel* pénzekből emeli fel, akkor az uj részvények után járó ille* téken felül jogosan követel a kincstár külön illetéket a régi