Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
78 Pénzügyi jog. tel nyilvánvalóan kártérítés jellegű a teljesítendő szállítás elmaradásáért és nem vonható sem valamely áruszállítás, sem valamely munkateljesítés, szolgálattétel ellenértékeképpen történt fizetés fogalma alá és igy ez a fizetés, illetve bevétel forgalmi adó tárgyát nem alkothatja. De forgalmi adó abban az esetben sem volna követelhető a panaszostól, ha a valóságnak a panaszos által vitatott az a tényállás felelne meg, hogy itt tulajdonképen az ügylet stornirozása formájában kiviteli engedély eladása foglaltatott, mert jogosítványok átruházása a törvény elől emiitett rendelkezéséből, illetve a 130.000. J921. SZ. végrehajtási utasítás 15. §. 3. bekezdéséből kitünőleg nem esik forgalmi adó alá. (3566/1923. P. sz.) 141. 1921:XXXIX. t.*c. 30. §. 1. bek. A forgalmi adóköte* lezettség kérdésében közömbös az, hogy a vételárról kiálli* tott váltót csupán fedezetül adták. Kb. Az iratok között fekvő számla szerint panaszos cég 1923 június hó 21-én 500 üveg pezsgőt adott el, 1,400.000 K vételárért a debreceni Hungária kávéháznak. Adózó fél azzal védekezett, hogy a vevő a vételárat nem fizette meg, hanem fedezeti (tárca) váltót adott, hogy az áru tovább is raktárában marad s hogy az ügylet utóbb storniroztatott, aminek fejében ő 140 üveg pezsgőt adott át a vevőnek fizetés nélkül s ennek az értéke után a forgalmi adót lerótta. Előadta még azt is, hogy a kérdéses pezsgők mint saját tulajdona után az időközben kivetett városi pezsgő-adót is ő fizette meg. A védekezés a kir. pénzügyigazgatóság által kirótt általános forgalmi adó törlését nem eredményezhette, mert az 1921:XXXIX. t.-cikk 30. §-ának 1. bekezdése szerint az általános forgalmi adó tárgya a 29. rendelkezései alá tartozó önálló kereseti tevékenység körében történt áruszállítás vagy bármely más munkateljesítmény; 2. bekezdése szerint pedig áruszállítás alatt minden ingó testi dolog visszterhes elidegenítését kell érteni; már pedig a fennforgó esetben az 500 üveg pezsgő visszterhes elidegenítése bekövetkezett, az adóköteles elidegenítés szempontjából mellékes lévén az a körülmény, hogy az elidegenítés tárgyául szolgált pezsgők tovább is eladó birtokában maradtak. Az 1921. évi 130.000 számú pénzügyminiszteri utasítás 15. $-ának 6. bekezdése is ebben az értelemben szól; mert továbbá már az idézett törvénycikk 31. §-ának 3. bekezdésében foglalt kifejezett rendelkezés szerint az a körülmény, hogy a fizetés nem készpénzben, hanem más módon (pl. jóváírással, csekkel vagy váltóval) történik, az adókötelezettségen nem változtat s mert az adókötelezettség kérdésében nem lehet különböztetni abból a szempontból, hogy a vételárról kiállított váltó csupán fedezetül adatott-e; ilyen különböztetés a for-