Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)

Vagyonadó és jövedelemadó 53 ján állapíttatott meg-, az illető jövedelmet, valamint az ennek alapjául szolgáló vagyontárgyat terhelő közszolgráltatásokat a becslés utján megállapított jövedelem összegekből nem szabad levonni, mert azok a becslésnél veendők figyelembe. Erre a rendelkezésre tekintettel a 154.062/1924. sz. táblázat is olyképpen állíttatott öszsze, hogy a földbirtokkal kapcsolatos közszolgáltatások és ezekkel együtt a progresszív alapon kivetendő jövedelem- és vagyonadó, mint a tiszta jövedelmet csökkentő tétel a becslésnél figyelembe vétetett, vagyis a táblázat „jövedelem" és „vagyonérték" tételei a földbirtok nagyságához viszonyított degresszív alapon vannak összeállítva, mert a jövedelem- és vagyonadó progressziója következtében minél nagyobb a földbirtok, annál nagyobb a reá nehezedő adóteher és igy annál kisebb a jövedelem. A jövedelemés vagyonadóban rejlő progresszió egyformán sújtja ugy azt, akinek birtoka egységes gazdasági egész, mint azt, akinek birtoka egymástól elkülönített részekre oszlik és ezért a táblázat alkalmazásánál a degresszió érvényesítése céljából az adózó fél összes ingatlanait össze kell vonni és nem lehet a táblázat tételeit ugyanazon adózó fél tulajdonát képező különálló több jószágtestre külön-külön alkalmazni és külön-külön becsülni. Panaszos kifogásolja azt, hogy mellékhaszonvételek címén a táblázat alapján felbecsült jövedelem 10%-át az adóalaphoz számították. , Ezt a kifogást már fellebbezésében is előterjesztette, mégis az adófelszólamlási bizottság határozatának indokolásában nincsen nyoma annak, hogy a bizottság ezzel a kifogással foglalkozott volna és a bevallásban foglalt ezen adattal szemben, hogy adózó félnek a mellékhaszonvételekből 56,873.320 K jövedelme volt, azon fellebbezésbeni állításra vonatkozólag, hogy mellékhaszonvételek nincsenek, az 1920:XXIII. t.-c. 58. §-a értelmében a felmerült kételyeket az 1924. évi 7500. P. M. sz. rendelet 6. §. i) pontjában foglalt rendelkezésekre figyelemmel tisztázta volna. Ezért a panasszal megtámadott határozatot fel kellett oldani. Ezek után panaszos ismét a táblázat tételeit kifogásolja azon az alapon, hogy ebben az ingatlannak térmértéke kerek számokkal emelkedik anélkül, hogy a közbeeső területekre nézve a táblázat adatokat tartalmazna. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta, mert hiszen a táblázat, amely 8 holdtól 40.000 holdig terjedő ingatlanok jövedelmét és vagyonértékét tünteti fel, nem emelkedhet holdankint a becsléssel és a táblázat helyes alkalmazása csak oly módon lehetséges, hogy az abban feltalálható két határ közé eső térmértékű ingatlan jövedelme és vagyonértéke arányszámítás utján állapittatik meg. Fel kellett azonban oldani a panasszal megtámadott határo-