Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 19. 1925-1926 (Budapest, 1927)
54 Pénzügyi jog zatot még azért is, mert a táblázat alkalmzásánál a pánzügyi hatóság nem volt figyelemmel arra a körülményre, hogy adózó félnek birtokán különböző mivelési ágak vannak, a táblázat pedig csakis a szántóföld jövedelmét és vagyonértékét beesüli meg. Az egyéb mivelési ágakat pedig az 1924. évi 7500. P. M. sz. rendelet G. §-ának e—h) pontjaiban foglalt rendelkezések értelmében külön meg kell becsülni. (19.604/1925. P. sz.) 84. 1920: XXIII. t.=c. 112. §. Az a rendelkezés, amely sze* rint az ugyanarra az évre kivetett egyes adók összege az adózó jövedelmének 75%*át meg nem haladhatja, — csupán a jövedelemadó fizetésére köteles adózót illető kedvezmény. Kb. Panaszos azon a cimen kérte az 1921/1922. üzletévben általa befizetett adók aránylagos részének a visszatérítését, hogy a terhére kivetett összes állami egyenesadóknak, valamint a helyhatósági pótadóknak együttes összege az 1921/22. üzletévben elért összes jövedelmének 75%-át meghaladja. A biróság a kérelmet teljesithetőnek nem találta. A panaszos kérelmét az előadottak szerint az 1920. évi XXIII. t.-c. 112. §-ára alapitja. Ez a törvényszakasz azonban a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nem vonatkozik, mert ezek a vállalatok nem kötelesek jövedelemadót fizetni. A felhivott törvényszakasz ugyanis az olyan adózókat kivánja a gazdasági erejüket meghaladó adóteher viselésében segiteni, akik a hozadéki adókon kivül jövedelemadóval is meg vannak terhelve és ez a törvényekben szándékolt kétszeres adóztatás jövedelmüknek oly nagy részét igénybe veszi, hogy a fenmaradó rész létfentartásukat elhárithattalan nehézségek elé álltaná. Nyilvánvaló ez a hivatkozott törvényszakasz második bekezdésének a rendelkezéseiből, amelyek összehasonlítási alapként a jövedelemadó szempontjából megállapított jövedelmet állítják oda az összes adókkal szemben, amely adók közé az első bekezdésben foglaltak szerint a fegyverés vadászati adót, valamint a hadmentességi dijat nem szabad számítani, de következik a harmadik szakasz azon rendelkezéséből is, hogy a kérelem felett elsőfokon a jövedelemadót kivető pénzügyigazgatóság határoz. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak a jövedelemadó szempontjából megállapított jövedelme nincsen, hanem a társulati adó szempontjából megállapított adóköteles nyereség után adózik, fegyver- és vadászati adó, valamint hadmentességi dij terhére nem vethető ki és jövedelemadóval sem terhelhető meg. Mindezek olyan körülmények, amelyek szükségessé tennék azt, hogy a 112. §. a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve külön intézkedéseket tartalmazzon, ha a törvényhozónak szándéka lett volna az ahban foglalt rendelkezéseket ezen vállalatokra is kiterjeszteni.