Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)
81 K. A kir. ítélőtábla a vádlott sajtóközleményének tartalmáról megállapította azt, hogy az a gazdaságra, a társadalmi vezető szerepre, előnyös pozíciókra vágyó és ilyeneket elfoglaló zsidók osztályával szemben megvető, lesújtó véleményt juttat kifejezésre. A vádlott véleményét olvasói lelkébe akarja átültetni, hogy az őket kihasználó, az élet előnyeit s javait magához ragadó osztállyal szemben védekezzenek. Megállapította a kir. ítélőtábla azt is, hogy a vádlott a vádbeli sajtóközleményben sok tekintetben tárgyilagosságot nélkülöző kritikával állitja szembe a zsidók osztályát a társadalom többi osztályával. Ennek ellenére a kir. Ítélőtábla bűncselekmény hiánya okából a vádlottat az izgatás bűntettének vádja alól azért mentette fel, mert az említett zsidó osztály ellen való harcra, támadásra a többi osztályhoz tartozókat nem ingerli, vagyis veszélyes indulatok felkeltésére, tettre kész gyűlöletre nem izgat". A kir. Ítélőtábla ítéletében kifejtett ez a felfogás a törvényben támasztékot nem talál, az eddig követett állandó bírói gyakorlattal pedig ellenkezik. Az osztály elleni izgatás ugyanis veszélyeztetési bűncselekmény, amely nemcsak akkor jön létre, amikor a felkeltett gyűlölet a forrpontig jutott és közvetlenül várható a társadalmi belbékét megzavaró kirobbanás; hanem megvalósul már ezt megelőzően akkor is, amidőn az arra alkalmas és nyilvánosan elhangzott élő szó vagy sajtóközlemény az egyik társadalmi osztálybeliek lelkében a megvetést, az utálatot, szóval a minden fajtájú erős ellenszenvet, ellenséges érzést magában foglaló gyűlöletet felkelthette egy másik társadalmi osztállyal szemben. Ez a törvény helyes értelme és társadalmi békét védő akarata, amely nemcsak a közvetlen, már szinte perzselő veszélytől, hanem a még csak támadó, egyelőre távolabbról fenyegető veszedelemtől is meg akarja óvni a társadalmat. A kir. ítélőtábla ítéletében említett ..tettre kész gyülölet"-re való izgatás nagyon közel van már a Btk. 171. §-ában említet egyenes felhíváshoz, amely pedig a Btk. 172. §. második bekezdésében meghatározott osztály elleni izgatásnak sem kifejezett, sem szorosan megközelített formájában nem alkotó eleme. Izgatást tartalmaz tehát minden nyilvánosan elmondott beszéd és sajtóközlemény, amelynek tartalma alkalmas arra, hogy más társadalmi osztályt vagy osztályokat megvetésre, gyűlöletre ingereljen. Hogy a gyűlölet egyelőre csendes vagy végkép is az marad, az az izgatás jogi megállapítását nem akadályozza, mert a törvényes tényálladékban csak gyűlöletről és nem fokozást jelentő jelzővel legveszélyesebb formájában kialakult gyűlöletről van szó. Minthogy a kir. ítélőtábla felmentő ítélete az itt részletezett jogi tévedésnek folyománya, s minthogy emiatt a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a koronaügyész által fenntartott semmisségi panasszal élt, kellett a jelen ítélet rendelkező része értelmében határozni. (1924. márc. 4. B. I. 6491/1923. sz. Bdt. XVII. évf. 56. 1.) 118. 172. §. Izgatás vádja esetében a Kúria felülvizsgálja, vájjon a vád tárgyává tett nyilatkozat tartalmánál, valamint az Térfy : Döntvénytár. (i
