Térfy Gyula (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1916-1924 (Budapest, 1927)

68 tam mértékét, amely miatt semmiségi panasz nem használható. (A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 8. számú büntető döntvénye. Hitelesíttetett: 1921. évi április hó 29-én.) 100. 96. §. Folyatólagosság lopás esetében. Anyagi halmazat. K. Az, hogy vádlott bizonyos számú bűncselekmény elkövetését előre elhatározza, bár eme cselekmények ugyanazon egy sértett és ugyanazon egy érdek ellen irányulnának is, még nem hozza létre a cselekményegységet képező folytatólagosságot. A különben is csak a jogi gyakorlaton alapuló folytatólagosság csak akkor áll elő, ha a fenti feltételek mellett oly részcselekmények forognak fenn, melyek az akarategység és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak és ehhez képest egyetlen egy összeredményt létesitenek: például részletekben visz el a vádlott egy zsák búzát, melynek elvitelét már kezdettől fogva elhatározta, de amelyet egyszerre nem akart vagy nem tudott elvinni. A fennforgó esetben azonban máskép áll a dolog. A vádlottak ugyanis eredetileg csak lopni akartak a raktárból, anélkül, hogy az ellopandó tárgyak misége és mennyisége tekintetében valami elhatározásuk lett volna, sőt a kisérlet alkalmával még nem is volt tudomásuk a raktár anyagkészletéről és a dolog természeténél fogva a második cselekményre csak akkor határozták el magukat, midőn az első nem járt a várt sikerrel. Midőn tehát első alkalommal cselekményük véghezvitelében erejük és szerszámaik tökéletlensége folytán megakadályoztattak: ebbeli tevékenységük akkor befejeződött és igy egy önmagát teljesen lezárt bűncselekményi működést fejtettek ki, mely működésük nem volt részcselekmény, hanem kisérlete volt a később elkövetett befejezett bűncselekménynek és épp ugy irányult az utóbb elért összeredményre, mint a második sikerrel járt alkalommal. Ez okból az egy nappal később elkövetett betöréses lopás egyszerűen megismétlése és nem folytatása volt az előző tevékenységnek, előrelátóbb tervezéssel és megfelelőbb eszközökkel, mely ujabb eljárásuk a kellő eredménynyel is járt. A megismételt cselekmények pedig sohasem részcselekmények és épp azért ily ismétléseknél folytatólagosságról szó sem lehet (bűnismétlés). (1920. évi március hó 16-án. B. I. 424/920. Bjt. LXXII. 204.) 101. 96. §. 593. sz. Anyagi halmazat forog fenn a Btk. 290. és 291. §§-ban meghatározott emberölés és illetve a Btk. 310. §-a szerinti testi sértés vétsége, valamint az 1893. évi XXVIII. t.-c. 37. §. 1. bekezdésében meghatározott s annak 2. bekezdése alapján büntetendő kihágás között. (E. H. 1916. évi január hó 26-án. B. II. 9888/1915. szám.) 102. 594. sz. A zsarolásnál kényszerités céljából elkövetett erőszak által okozott testi sértés a zsarolással anyagi halmaza-